Cégek áttelepülése az EU-ban

© Reuters

A római szerződés szerint szabadon áthelyezheti székhelyét egy másik tagállamba a magyar kutató-fejlesztő Cartesio Bt. úgy, hogy itteni bejegyzését, azaz honosságát megtartja - ezt az álláspontját közölte a céggel a múlt héten az Európai Bizottság. A Metzinger Péter ügyvéd és édesanyja tulajdonában álló bt ugyanis anélkül szeretne áttelepülni Olaszországba, hogy előbb itt megszüntetné, majd a leendő székhelyen az ottani jogszabályok szerint újra megalakítaná a vállalkozást.

A székhely áthelyezése után a Cartesio Bt. a magyar társasági törvény szerint működne, így sem a cég formája, sem az alaptőkéje nem változna, de adót például már Olaszországban fizetne. Pillanatnyilag ilyesféle szabad költözésre az úgynevezett európai részvénytársaságnak, illetve szövetkezetnek van egyértelműen joga egy 2001-es, közös uniós rendelet alapján.

A Cartesio Bt. még 2005 őszén kérte új, olasz székhelye bejegyzését a Bács-Kiskun Megyei Cégbíróságtól, ám az elutasította, mondván, a magyar társasági kódex szerint erre nincs lehetőség. A cég ezután a Szegedi Ítélőtáblához fordult, amely tavaly áprilisban az Európai Bíróság álláspontját kérte. Az EU alapszerződése, a római szerződés 43. és 48. cikkelye szerint ugyanis a közösségben nemcsak a magánemberek, hanem a jogi személyek, gazdasági társaságok is élvezhetik a szabad letelepedés jogát.

Ennek az a feltétele, hogy az adott céget valamelyik tagállamban jegyezzék be, és a székhelye is az unióban legyen, de a kettőnek nem kell feltétlenül ugyanabban az országban lennie. A luxemburgi bíróságnak most azt kell eldöntenie, vajon ellentmond-e a magyar cégbíróság eljárása az uniós alapszerződésben rögzített szabadságjogoknak.

"Nem a Cartesio Bt. a fontos, hanem a mostani, ellentmondásos jogi helyzetet szeretnénk egyértelművé tenni" - jelezte a HVG érdeklődésére Metzinger, hogy cégüket valójában kísérleti nyúlnak dobták be. A Cartesio Bt.-t képviselő budapesti Zettwitz ügyvédi iroda - amelynek Metzinger is tagja - részletes beadvánnyal fordult az Európai Bírósághoz. Szerintük az 1979-ben született, magyar nemzetközi magánjogi törvényerejű rendelet szerint egy társaság ott honos, ahol bejegyezték, függetlenül attól, hogy hol található a székhelye. Ebből logikailag az következik, hogy a Magyarországon bejegyzett cégekre a magyar társasági törvény passzusai az irányadók. Csakhogy az utóbbi eleve kiköti, hogy kizárólag az itteni székhelyű társaságokra vonatkozik.

Holott rengeteg olyan külföldi tulajdonú céget regisztráltak már a magyar bíróságok, amelyek itteni székhelye nem valós. E vállalkozások Magyarországon tevékenykednek, ám külföldről irányítják őket. Vezetőiknek még itteni címük sincs, többnyire ügyvédi irodák képviselik őket kézbesítési megbízottként. "Az ilyen társaságok többsége tisztességes, de a jelenlegi magyar szabályozás szerint akár nekik is lehetne menni, hiszen valós magyar székhelyük nincs, mégis az itteni társasági és cégjog alapján működnek" - magyarázta Metzinger, hogyan oldotta fel a gyakorlat a jogszabályok ellentmondásosságát.

A magyar cégtörvény alapján egyébként székhelyet úgy kell változtatni, hogy az adott vállalkozás az őt eredetileg bejegyző cégbíróságon kéri a változtatást és áthelyezését, ami gyakran új bíróságot is jelent. Ebből az következne, hogy a Cartesio Bt. - ha az Európai Bíróság zöld utat ad neki - átjelentkezne az illetékes olasz cégbírósághoz. "Ez rengeteg kérdést vetne fel, hiszen az EU különböző országaiban különböző cégformák léteznek, eltérő minimális alaptőkeigénnyel, s az egyik állam szabályozása nem mindig feleltethető meg a másiknak" - vetette fel Erdős Gabriella, a PriceWaterhouseCoopers szakértője. Metzinger Péter szerint viszont a szabad költözködés joga épp azt jelenti, hogy nem kell új cégbírósághoz menni, hanem egyszerűen a magyar bíróság jegyezné be az olasz székhelyet.

Ha a Cartesio Bt. nyer, annak nemcsak a magyar, hanem a többi tagállam cégeire is hatása lesz, hiszen egyetlen helyi bíróság sem megy szembe egy közösségi szintű bírói döntéssel. Az Európai Bíróság eddigi, hasonló ügyekben hozott ítéletei azonban nem egyértelműek, legalábbis a mostani magyar esetre egy az egyben nem alkalmazhatók. A Daily Mail például 1987-ben úgy akarta a székhelyét Hollandiába helyezni, hogy megtartotta volna angol honosságát. Csakhogy az angol adójogszabályok szerint ehhez az ottani pénzügyminisztérium előzetes beleegyezése kellett volna, amit a Daily Mail sérelmezett, mert ellentétesnek találta a római szerződésben rögzített szabadságjogokkal. A bíróság nem adott igazat a lapnak.

"A Daily Mail valójában a kedvezőbb holland adószabályokat akarta kihasználni, s az eszközeit adózás nélkül áttelepíteni Hollandiába" - mondta erről Erdős Gabriella, ám az Európai Bíróság az esetleges adókikerülési szempontot nem is mérlegelte. A bíróság akkor azzal indokolta az ítéletét, hogy "a gazdasági társaságok a nemzeti jog teremtményei, jogi személyiségüket a nemzeti jogból nyerik". (Mellesleg a Cartesio Bt.-nek is kapóra jönnének az olasz adószabályok, mert a tulajdonosok alacsonyabb adókulcs mellett vehetnék ki az osztalékot.) Azt egyébként a Cartesio-ügyhöz előzetesen hozzászóló Európai Bizottság is törvényesnek tartja, ha a tagállamok feltételekhez kötik a székhelyváltoztatást. Ilyen feltétel lehet - hasonlóan a Daily Mail által sérelmezetthez - az, hogy a költöző számoljon el a helyi adóhatósággal, s ne hagyjon köztartozásokat a háta mögött.

A magyar kormányon kívül még öt állam - a holland, a szlovén, a lengyel, az ír és a cseh - nyújtott be írásban véleményt a Cartesio-ügyről az Európai Bírósághoz. Közülük csak a holdingvállalatokat előszeretettel bejegyző hollandok hívei a cégek unión belüli szabad vándorlásának. A magyar kormány véleményéről Somssich Réka, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) főosztályvezető-helyettese a HVG érdeklődésére elmondta: a Cartesio Bt.-éhez hasonló ügyeket uniós jogszabályokkal vagy egyezményekkel kellene rendezni, amelyek felülírnák az egyes tagállamok különféle társasági jogi szabályozását. Ugyanakkor a bizottság a Cartesio-ügyben már kimondta, hogy szerinte az egyes tagállamok közötti jogharmonizáció nem feltétele a cégek római szerződés szerinti szabad költözésének.

"Óriási lesz a káosz, és sokféle kockázattal is számolni kell, ha nyerünk" - ismerte el Metzinger. A legtöbben attól tartanak, hogy a magyar cégek székhelyváltozással próbálnak majd meg kibújni a növekvő adóterhek alól. "Ezt azonban csak akkor tehetik meg, ha a tevékenységüket is külföldre viszik. Ha marad működő magyar telephelyük, az, a kettős adózatást kizáró egyezmények figyelembevételével, továbbra is itt fizet adót" - szögezte le Erdős Gabriella. Szerinte egyébként a szabad székhelyváltoztatás növelné a cégek rugalmasságát, hiszen működésük megszakítása (legalább féléves végelszámolási, majd a másik országban cégalapítási procedúra) és rendkívüli adóellenőrzés nélkül válthatnának tagállamot. Ugyanakkor a szakember komoly rizikót lát abban, hogy a költözködő - jó eséllyel a vagyonukat is áttelepítő - cégek kifizetetlen hitelezői csak az új székhely szerinti jog alapján indíthatnának csődeljárást, végrehajtást vagy felszámolást az adós ellen.

GYENIS ÁGNES