Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Az eljáró bíró indoklása szerint a kártérítési perben a következő tárgyalást akkor tarthatják meg, ha a Legfelsőbb Bíróság már döntött az üggyel összefüggő, a GVH döntése ellen indított eljárásban beadott felülvizsgálati kérelemről.
A perbe vont alperes útépítő cégek ugyanis nem fogadták el a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) a NIF kártérítési igényét megalapozó korábbi döntését. Ezért először a Fővárosi Bíróságnál támadták meg a GVH döntését, de a fórum a GVH-nak adott igazat. Ezt követően a Fővárosi Ítélőtáblához fordultak, az viszont megerősítette a Fővárosi Bíróság döntését. A Legfelsőbb Bíróságnál ezután kezdeményezett felülvizsgálati kérelem eljárása még tart.
A kártérítési perben a NIF a GVH határozatára alapozva 16,2 milliárd forintot követel a Hídépítő Zrt.-től és a Betonút Zrt.-től. A GVH döntésre hivatkozva állítja, hogy ezek a cégek - más cégekkel együtt, amelyek ellen külön kártérítési perek indultak - kartellezéssel versenykorlátozást és árfelhajtást valósítottak meg. Mivel szerintük az árfelhajtás miatt az indokoltnál magasabb árat fizetett ki az útépítésért, a két útépítő cégtől 16,2 milliárdos kártérítést követelnek.
A GVH 2004-ben több mint 7 milliárd forintos bírságot szabott ki a Debmút Zrt., az Egút Zrt., a Hídépítő Zrt., a Betonút Zrt., a Strabag Zrt. ellen, mert versenykorlátozó módon felosztották egymás között a csaknem 60 kilométernyi útépítésre szóló, 160 milliárd forint értékű közbeszerzési eljárással elnyerhető munkát.
A NIF az árfelhajtás miatti, összességében több mint 30 milliárd forintos kártérítési igényét is a GVH által az egyes társaságokra kiszabott bírságok arányában osztotta el. A pénteki tárgyaláson szereplő két alperes társaságra ebből 16,2 milliárd forint jutott.
Az alperesek ugyanakkor vitatják a kártérítés jogalapját és összegszerűségét egyaránt. Szerintük a GVH döntésében nincs szó kartellről, a határozat azt mondja ki, hogy árfelhajtás lehetett, de nem azt állítja, hogy árfelhajtás volt. Ezt állítják az alperesek ellenkérelmükben, amelyet az eljáró bíró ismertetett a pénteki tárgyaláson. Vitatják azt is, hogy az indokoltnál magasabb árat értek el, illetve állítják, hogy a NIF a kártérítési igény érvényesítéséhez szükséges határidőket se tartotta be.
