A hitelképesség megítéléséhez kulcsfontosságú lehet az egyes pénzügyi mérőszámok éves változásának elemzése, valamint a hasonló tevékenységi körű vállalatok adatainak értelmezése.

Az elemzés eszközei:

• Értékbeli és százalékos változások
• Láncviszonyszámok
• Megoszlási viszonyszámok
• Mutatószámok

Ha a vállalkozás gazdasági tevékenysége ténylegesen nő, akkor a cég értékesítési bevételének és a nyereségnek az inflációt meghaladó ütemben kell emelkednie. A mutatószámok különösen fontosak a pénzügyi kimutatások megértéséhez, hiszen lehetővé teszik, hogy az egyik kimutatásból származó információt összehasonlítsuk egy másik kimutatásból származóval. Például összehasonlíthatjuk a cég nettó eredményét az összes eszköz nagyságával, s ez mutatja, hogy a menedzsment a profittermelésben milyen hatékonyan használja az erőforrásokat.

Alapfogalmak

A likviditás kifejezi egy vállalat azon képességét, hogy ki tudja-e egyenlíteni esedékes fizetési kötelezettségeit. A forgóeszközök: relatíve likvid eszközök, amelyek vagy már pénzeszközben vannak, vagy könnyen pénzzé konvertálhatóak, illetve rövid időn belül felhasználják őket. A forgóeszközök egy vállalat működési ciklusához kötődnek.  Rövid lejáratú kötelezettségek: fennálló tartozások, amelyeket a vállalat forgóeszközök felhasználásával egyenlít ki. Nettó eredmény: a legtöbb befektető véleménye szerint a nettó eredmény a vállalat teljesítményét bemutató legfontosabb mutató. Bemutatja a saját tőkében bekövetkező csökkenést vagy növekedést, amely a vállalat összes profitorientált tevékenységéből ered.  Bruttó eredmény: normál körülmények között a vállalat bruttó eredményszínvonala az egyik periódusról a másikra változatlan marad. A mutató szignifikáns változása a befektetők számára indikátor lehet.

Célszerű mérni egy vállalat likviditását is.  Ehhez a döntéshozók gyakran a forgóeszközök relatív nagyságát vetik össze a rövid lejáratú kötelezettségekkel. Ezzel szemben a hosszú távú hitelképesség méréséhez az összes eszköz és az összes kötelezettségek arányát kell megvizsgálni.

Minél magasabb a likviditási arány, annál likvidebbnek tűnik a vállalat.

A szakirodalom úgy véli, hogy a jó hitelképességű vállalatoknak 2 az 1-hez vagy magasabb a likviditási arányuk. Ennek ellenére találkozhatunk olyan sikeres vállalatokkal, amelyek likviditási aránya 2 alatti. A magas likviditási arány a jó hitelképesség jele, de kivételesen magas mutató (4 és 5 között) azt jelzi, hogy a vállalat túl sok erőforrást köt le forgóeszközökben.
 
A gyors likviditási mutató alkalmas olyan vállalkozások likviditásának megítélésére, amelyek lassan forgó árukból (pl. ingatlanok) tartanak készleteket vagy amelyek túlzott nagyságú készletet halmoztak fel. A hitelezők biztonságának alapvető mérőszáma: összes kötelezettség/összes eszköz.

Az eladósodottsági mutató a hitelezők hosszú távú kockázatát mutatja. Minél kisebb arányban finanszírozzák a vállalkozás összes eszközét hitelezők, annál kisebb a kockázata, hogy a vállalat nem lesz képes visszafizetni hiteleit. Sok pénzügyileg egészséges amerikai vállalatnál 50 százalék alatti eladósodottsági mutatót találhatunk Az elemzőknek tisztában kell lenni az iparági sajátosságokkal is. A bankoknak például igen magas eladósodottsági mutatójuk van (90 %).

Bármely pénzügyi mutató helyes értelmezése és tolmácsolása érdekében a döntéshozónak először meg kell értenie a vállalat sajátosságait és az iparági környezetet, amiben az működik. A nagy telefontársaságokat az üzleti életben a pénzügyi stabilitás pilléreiként emlegetik. Ennek ellenére e társaságok nem magas a likviditási rátájuk (current ratio). A pénzügyileg egészséges telefontársaságoknak 1-nél alacsonyabb a likviditási rátájuk.

Forrás: Részlet a Samling Kft. Vezetői kontroll című, a European Business School London angol üzleti tananyagára épülő, magyar nyelvű tanfolyamából