szerző:
Salgó Andrea (hvg.hu)

Noha van némi átfedés Gyurcsány Ferenc tegnap nyilvánosságra hozott adócsomagja és a Big 4 adószakértői által kihirdetett versenyképes adórendszer között, a csomag aligha nevezhető kompromisszumnak. Sokak megnyugvására – s talán a szakértők bánatára - a szó sincs eho - emelésről, sem az eva eltörléséről. Megszűnne viszont a különadó, az adójóváírás és változna az szja-kulcs is, csak másképp.

Marad és  változik is a szakképzési hozzájárulás:
 Szeptember elsejétől módosul a szakképzési hozzájárulás terhére nyújtható támogatás. De hogyan? Olvassa el itt!
A négy nagy adótanácsadó cég szakértőinek javaslatával ellentétben maradna az eva, az ekho, a többek által kifogásolt átalányadók. Nem szűnnének meg a versenyképességi adórendszerben és már előtte is oly gyakran bírált kisadók (szakképzési hozzájárulás, hozzájárulás) és az iparűzési adó sem. Legalábbis így értelmezhető, hogy a kormány új programjában  ilyen változások  nem szerepelnek. Hasonló okokból feltételezhető, hogy nem nő négyszeresére az egészségügyi hozzájárulás. De az, hogy az áfa kulcsa továbbra is 20 százalék lesz, már olvasható  a miniszterelnök új programjában.

Az utóbbi indoklásánál az új program a kidolgozását megelőző hatásvizsgálatra hivatkozik. Nevezetesen arra, hogy az általános forgalmi adó 23 százalékos kulcsának bevezetése miatt a következő másfél évben jelentősen növekedett volna az infláció, s kiderült, hogy a növekvő áfa elsősorban az átlagnál alacsonyabb jövedelműeket sújtotta volna.

© Stiller Ákos
A BIG 4, azaz a négy nagy adótanácsadó úgy okoskodott, hogy általános forgalmi adó a versenyképességet egyik legkisebb mértékben befolyásoló adónem, annak növelése ezért a gazdaság szereplői számára kevésbé vagy egyáltalán nem káros. Emellett a forgalmi adó emeléséből adódó tehernövekedést ellensúlyozhatja a foglalkoztatás közterheinek csökkenése, mely az aktív lakosság számára tehát nem eredményezne romló jövedelmi viszonyokat, és így serkentheti az aktivitást.

A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete  (MOKLASZ) alelnöke - kormány programjával összhangban - nem támogatja sem a kisadók eltörlését, sem az áfaemelést. Vágyi Ferenc Róbert úgy véli az előbbire akkor kerülhetne sor, ha az oktatási intézmények, képző intézmények saját bevételeit csökkentené, illetve csökkenne a kultúrára, rehabilitációra fordítható összeg. Ezeket akkor lehetne megszüntetni, ha más központi forrásból pótolnák a kieső bevételt. Az áfanövelés helyett viszont egy egységes vagyonadót vezetne be, mely nem csak az ingatlanok, hanem minden más (autó, hajó, repülő, festmény, arany) után is adóztatna.

Az alelnök összeségében több pozitívumot lát, mint negatívumot a négyek által összeállított javaslatban. Az Amerikai Egyesült Államokat hozta fel  példának, amely adórendszerének átalakításakor  a foglalkoztatás növelését, másodlagos célként pedig a beruházások ösztönzését tűzte zászlajára. Nálunk emellé bejöhet a tőkebefektetések ösztönzése is harmadiknak - mondta. Ennek megfelelnek az alábbi intézkedésekre lenne szükség:

1. Különadó eltörlése
2. Helyi iparűzési adó (HIPA) megszüntetése
3. Tőkejövedelmek adójának 20 százalékra csökkentése
4. Osztalékkulcs felső mértékének eltörlése
5. Kvázi egykulcsos adórendszer
6. Munkáltatói tb-járulék csökkentése

Szja-ügyek: mi lesz az egykulcsos adóval? (Oldaltörés)

© Stiller Ákos
Összhangban az adószakértők kívánságával eltörlik a 2006-ban átmenetileg bevezetett 4 százalékos különadót és megszüntetik az adójóváírást. Helyesebben: általános lehet a 18 százalékos szja-teher, melyet 750 ezer forintig nulla kulcs, hárommillió forint felett 36 százalékos kulcs egészít ki. Vagyis az adójóváírás helyett nulla kulcs volna. Ez ellentmond az adószakértők azon elképzeléseinek, hogy az adórendszeren kívül rászorultsági alapon elbírált szociális támogatással kellene kompenzálni. Erre nincs keret – derül ki a kormány Megegyezés nevet viselő adócsomagjából.

Első lépésként 2009. január elsejétől a 18 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs a mai 1,7 millió forint éves jövedelemről felmenne 2 millió forintra. 2010-ben a magánszemélyeknek azzal kedvez a kormány, hogy még tovább tolná ki a 18 százalékos szja-kulcsot, egészen 2,5 millió forintos éves jövedelemig lehetne ezt igénybe venni, vagyis az átlagkereset egésze a 18 százalékos kulcs alatt adózna.

A személyi jövedelemadó sáveltolása (tavaly elmaradt) egyszerű valorizáció, inflációt követő lépés - így értékeli a kormány szja-kulcsok megváltoztatására irányuló javaslatait Angyal József okleveles adószakértő. A magánszemélyek 4 százalékos különadója - amelynek eltörléséről egyáltalán - nem esik szó pedig egy plusz sávot jelent a jelenlegi szja táblában. A tervezet ezzel együtt már egy négykulcsos adótáblával számol: 0, 18, 36 és 40 százalék. Ráadásul egyetlen szó sincs a tervezetben az egykulcsos adórendszer egyik feltételéről: az adókedvezmények eltörléséről. Ehelyett a további kivételek, adókedvezmények bevezetésével tovább bonyolítják a jelenleg sem egyszerű adó és járulékrendszert Az egykulcsos adórendszer bevezetése a kivételek, adókedvezmények megszüntetését feltételezi. A tervezett adómódosításoknak Angyal József szerint csak egyetlen üzenete van: nem lesz egykulcsos adórendszer. 

Mint mondta az sem mellékes, hogy adó és járulék törvények tekintetében Magyarországon adóév van és
nem választási időpont. Az adóváltozások áprilisi bevezetése pedig azt jelentené, hogy az elektronikus havi adatszolgáltatás év közben változna és tovább bonyolódna. Külön alapot kellene képezni a kedvezményes tb-alapnak, ezt bontani kellene éven belül is. A hátrányos térségeknek tervezett külön járulékcsökkentés újabb sorokat (oldalakat) jelentene a havi adatszolgáltatásban. Ez óriási többletmunkát jelentene, újra kezdődnének a folyamatos APEH módosítások. Végre el kellene felejteni az évközi adó- és járulékmódosításokat és az egyedi kivételeket. Ez az adótörvények stabilitása és egyszerűsítési irányába mutató lépés lenne.

Az adójóváírás megszüntetéséről, illetve a nullaszázalékos szja-kulcs bevezetéséról megoszlanak a nagy könyvvizsgálók véleményei is. László Csaba, a KPMG adópartnere szerint nem átlátható ez a változás, Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers (PwC) szakértője szerint a sávszélesítés önmagában jó irány de, de a 0 százalékos kulcs nem ösztönzi a munkavállalókat (munkáltatókat) arra, hogy a teljes jövedelmüket bejelentsék. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője pedig úgy véli az államnak többe kerül majd a nulla százalékos kulcs, mint az adójóváírás. Eddig ugyanis csak bizonyos jövedelemhatár felett és csak az alkalmazottak voltak adójóváírásra jogosultak, a nulla százalékos kulcs pedig mindenkit érint 750 ezer forintos éves jövedelemig. Köztük azt a 450 ezer egyéni vállalkozót is, akiknek 2006-ban bevallott évi átlagjövedelme 640 ezer forint volt.

Emellett igaz, a versenyképes adórendszerben foglaltakhoz illeszkedve állítólag tíz százalékponttal csökkentenék a vállalkozások járulékterhét, de egyúttal 16-ról 18 százalékra növelnék a nyereségadót. Mindezt anélkül, hogy csökkentenék az osztalék – szakértők szerint büntetőadóként alkalmazott -  35 százalékos adókulcsát. Hasonlóan megfeledkeztek az értékalapú ingatlanadó bevezetéséről.

Tb-járulék: 140 ezer forintos egységbér?

Az adószakértők által javasolt (15 millió forintig) egységes járulékplafon helyett mérsékelné a kormány a munkáltatói tb-járulékot 5 százalékponttal, de csak úgy, hogy a havi 140 ezer forintos bruttó bérig lehet ezt igénybe venni, az e feletti keresetrészre a mai 29 százalékos tb-járulékot kellene fizetnie a cégnek a munkavállaló után. Így várhatóan – a  gazdaság fehérítését célzó elképzelésekkel szemben - ugyanúgy nem éri majd meg magasabb összegre bejelenteni a munkavállalót, a munkáltató ugyanis nem fizetne kevesebbet a minimálbér felett keresők után. Sőt, ha ezt a bejelentett járulékcsökkentési tervet megvalósítják, akkor Magyarországon 140 ezer forintos egységbér alakulhat ki - véli Angyal József. A cégek 2010-ben ugyan további 2 százalékpontos tb-járulékcsökkentést kapnának. Vélhetően fennmarad azonban az a szabály, hogy a havi 140 ezer forintos bérig lehetne ezt is igénybe venni.

Nulltolerancia

Kötelezővé tennék a bérek és a nagyobb értékű vásárlások, kereskedelmi szállítások átutalással történő kifizetését. Számla nélküli értékesítés vagy feketefoglalkoztatás esetén a mainál szélesebb körben átmenetileg vagy akár véglegesen is felfüggesztenék az üzlet működését. Utal a miniszterelnök egyfajta amnesztiára is, vagyis arra, hogy akik vállalják, hogy ezentúl tisztességesen teljesítik a közteherviselési kötelezettségüket, azok mentesülnek a múltban elkövetett bűnök miatti büntetés alól.

Oszkó Péter, a Deloitte elnök-vezérigazgatója szerint az elképzelés jól hangzik, hozzátéve, már eddig is így kellett (volna) működnie a rendszernek. Az ellenőrzések hatékonyságát, a szankcionálások visszatartó hatását persze egyes technikai intézkedésekkel meg lehet próbálni fokozni, de ezzel éppen az volt mindig is a probléma, hogy a feketegazdaság láthatatlan része továbbra sem válik láthatóvá általuk és teljesítménykényszer alatt az eljáró hatóságok esetleg a számukra látható és könnyen elérhető, a szabályos utat járni igyekvő adózókkal szemben alkalmazzák majd őket.
 
Az adócsaló vállalkozókkal szembeni nulltolerancia alkalmazásával egyébként a négyek valamennyi tanácsadója egyetért. Vámosi-Nagy Szabolcs azt is hozzátette, a szigornak csak akkor van értelme, ha az adótévesztőket (például akik bevallásukban rosszul sorolják be az áfát) enyhébben büntetik. Hasonló az összhang az adótanácsadók között az amnesztiát illetően, ami pont a tisszességes adózókkal szemben tartanak igazságtalannak, Lőcsei Tamás szerint kifejezetten kontraproduktív lehet gyakori használata esetén.

Irreális adócsökkentés, kifulladó program

Számos különbség mellett közös a cél: ezermilliárd forint körüli adócsökkentés – ezt szeretné elérni mind az adószakértők, mind a miniszterelnök csomagja. A versenyképes adórendszert ért bírálatok után élesen kritizálták Gyurcsány Ferenc új programját is. Azt, hogy ez utóbbi valóban gyenge lábakon áll-e, maguk a BIG 4 szakértői kommentálják.

Az Ernst&Young, a Deloitte és a PwC tanácsadói egyetértenek abban, hogy a kormány négyéves programja hamar kifulladhat. László Csaba, a KPMG adópartnere egyebek mellett nem kívánta minősíteni az adócsomagot. Mind a négy szakértő egybehangzóan állítja, hogy az állami kiadások mérséklése nélkül nem valósítható meg adócsökkentés. És amennyiben a kormány a gazdaság fehéredéséből származó többletbevételekből kívánja megvalósítani a többéves programot, félő, hogy kevés lesz a keret - tartja Vámosi-Nagy. A feketegazdaságból
befolyó bevételek éves szinten - a miniszterelnök 3 tagú bizottsága szerint - nem haladják meg a 80-100 milliárd forintot, amely becslést az MNB minapi tanulmánya - indokolatlan készpénzforgalom - alapján túlzott. Ehhez képest cseppet túlzónak tűnhet az évi 300 milliárd forintos adócsökkentési terv.

Főként, ha azzal számolunk, hogy a feketegazdaságból mégsem folyik be az a tevezett 300 milliárd forint, s emiatt 2009-ben leállítják a programot. (Az erre létrehozott adócsökkentési tartalékalapból ugyanis csak akkor lehet kivenni, ha befolyik az államkasszába a tervezett összeg.) A csomagból hiányzó áfaemelés (20-ról 23 százalékra) töbletforrást és nagyobb mozgásteret jelentett volna a költségvetésnek, így biztosabb lábakra helyezte volna magát az adóreformot. 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

Gyurcsány ismét adószakértőkkel egyeztetett

A miniszterelnök csütörtökön ismét adószakértőkkel talákozott, hogy megismerje véleményüket az adóterhek mérséklésére szolgáló három fő koncepcióról, az szja, a járulékközpontú, valamint a szuperbruttósításra vonatkozó javaslatról.

Újabb negatív rekord született, soha nem volt még ennyi szén-dioxid a légkörben

Újabb negatív rekord született, soha nem volt még ennyi szén-dioxid a légkörben

Pénzt vagy elveket: kardjába dőlhet-e a szépségipar az állatkísérletek betiltása után?

Pénzt vagy elveket: kardjába dőlhet-e a szépségipar az állatkísérletek betiltása után?

Lazán odaadta a sofőrnek menet közben az autón felejtett tabletjét a motoros – videó

Lazán odaadta a sofőrnek menet közben az autón felejtett tabletjét a motoros – videó

Kiderítettük, hova és mennyiért repült Áder és Pintér a "nem kormánygépekkel"

Kiderítettük, hova és mennyiért repült Áder és Pintér a "nem kormánygépekkel"

Újabb történelmi mélypontra esett a forint

Újabb történelmi mélypontra esett a forint

Karácsony: minden kompromisszumra kész vagyunk, hogy Budapesten maradjon a Természettudományi Múzeum

Karácsony: minden kompromisszumra kész vagyunk, hogy Budapesten maradjon a Természettudományi Múzeum