A nyugdíj mellett munkát vállalóknak számos szabályra kell odafigyelniük 2009-ben. Ha egy előrehozott nyugdíj mellett dolgozó nyugdíjas jövedelme már meghaladta a minimálbér 12-szeresét, tehát nyugdíjfolyósítása szünetel, akkor elkezdeni fizetni a 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Ennek viszont az a következménye, hogy jár neki táppénz. Így, ha elmegy betegállományba, ugyanolyan orvosi igazolványt kell vinnie a munkáltatójának, mint bárkinek. A nyugdíj melletti munkát érintő szigorítások a 2008 előtt előrehozott, kedvezményes nyugdíjba vonulók esetében 2010-től érvényesek. Ha például egy novemberben megbetegedő nyugdíjas munkavállaló januárban még mindig beteg, akkor már nem kaphat táppénzt – a nyugdíj folyósítása ugyanis minden évben újra indul – ekkor szünetel a biztosítotti viszony, amit a munkaadónak jelentenie kell. Ha valaki decemberben meríti ki a nyugdíjkeretet, vagyis az év utolsó hónapjában még utalják neki a nyugdíjat, pedig már átlépte a 12-szer 69 ezres összeghatárt, akkor később ezt vissza kell fizetnie.

Rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés 2009-ben
A rokkantnyugdíj mellett munkát vállalók esete sem egyszerűsödik. A 50-79 százalékos egészségkárosodással élők rehabilitációs járadékot vagy rokkantsági nyugdíjat kaphatnak. A rehabilitációs járadék 3 évig jár maximum, s 9,5 százalék nyugdíjjárulékot vonnak belőle – szolgálati időnek számít.

A rokkantnyugdíj melletti munka megszorításai az 50-79 százalékosokat érintik (a korábbi III. csoport). A törvény kereseti határt szabott meg: ha hat havi átlagkeresete meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező kereset 90 százalékát vagy a minimálbért, akkor a rokkantsági nyugdíjat felfüggesztik. Például ha valaki 2005-ben ment rokkantsági nyugdíjba, akkor az akkori átlagkeresetet "feldinamikázzák" 2009-re (az emelésekkel). Ha az így megállapított jövedelem például 100 ezer forint, akkor addig kaphatja a nyugdíjat és a fizetést is, amíg havi átlagkeresete a 90 ezret el nem éri. Alacsonyabb kereset esetében, ha például ez a 90 százalék 50 ezer forint, akkor a minimálbérig kereshet nyugdíj-szüneteltetés nélkül.

„Mintha a fogvatartottnak azt mondanák, hogy szabad vagy, fuss, amerre látsz, de időközben tüzelne a kivégzőosztag” – mondta Futó Gábor tb-szakértő a rokkantnyugdíjasok munkavégzését érintő rendelkezésről. Véleménye szerint az lenne az rokkantnyugdíjasokkal szemben korrekt megoldás, ha januárban mindenki személyre szabottan megkapná, mekkora összegig dolgozhat anélkül, hogy megszűnne a rokkantsági nyugdíjának folyósítása. A helyzet persze nem annyira egyszerű. Futó szemléletes példával is szolgál: ha valaki 1992-ben lett rokkant, az 2008-ig több mint 30 különböző nyugdíjemeléssel számolhat, vagyis ebből kellene kiszámolni ("feldinamikázni"), hogy mennyi is a nyugdíj alapját képező jövedelem átlaga. A szakértő felhívta a figyelmet: ez leginkább a szellemi munkával foglalkozókat érinti majd.

Olvasson tovább az Adózónán!