Ennek hátterében az áll, hogy a kutatások szerint válság idején a célzottan működő direkt marketing eszközök hatékonyabban érik el a potenciális fogyasztókat, mint egy általános televíziós vagy nyomtatott sajtóbeli reklám - fejtette ki Bartók János, a direkt marketing adatszolgáltatást nyújtó TeleData Kft. ügyvezető igazgatója a cég által rendezett direkt marketing (dm) szakmai napon kifejtette, . Bartók János úgy vélte, a válság hatására mindenki árérzékenyebb lesz, s az embereket egyre jobban foglalkoztatja majd az, hogy amit megvásárolnak, az mennyire hasznos nekik. A szakember emlékeztetett arra, hogy a direkt marketing piac 2007. évi forgalma 35,14 milliárd forint volt, ami 23 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Bár a tavalyi évre vonatkozó konkrét számok még nincsenek, az ügyvezető úgy véli, 2008-ban is jelentős volt a növekedés.
   
Az ügyvezető elmondta, az éleződő versenyben a dm-szolgáltatásokat nyújtó cégek helyzete azért javulhat, mert a vállalatok felismerték, hogy a print, az online, a telemarketing és a mobil dm-eszközök együttes használata sokkal sikeresebb, mintha ezeket külön-külön vetik be a vásárlók meggyőzésére. A szakmai napon Budai Bernadett kormányszóvivő előadásában kifejtette, a kormányzati kommunikátor fő dolga az, hogy elősegítse a közvélemény gyors és pontos tájékoztatását. Elmondta, az emberek többsége azt már tudja, hogy válság van, de azt sokan még nem, hogy erre miképpen kell reagálniuk. Aláhúzta, a megértéshez az kellett, hogy a reálgazdaságban is érzékelhetővé váljon a válság, tehát akkor hitték el az emberek, amikor már látták, tapasztalták.

A szóvivő szerint a kormány 10 millió magyar állampolgárral kommunikál, s nemcsak a 18 éven felüliekkel, hiszen egy-egy intézkedés mindenkit érint. Az elérés szempontjából kritikus rétegnek nevezte az időseket, az alacsony iskolázottságúakat és az alacsony vásárlóerővel rendelkezőket, valamint a kistelepülésen élőket, mert őket a legnehezebb elérni. Ennek hátterében az áll, hogy az e rétegekhez tartozó emberek nem azokat a kommunikációs csatornákat és nem úgy használják, mint amin és ahogyan a kormányzat elsődlegesen az emberekhez szól.

A kormány a kezdeményező kommunikációban jó teljesítményt nyújt, de a témákat sokszor nehéz megjeleníteni a sajtóban, mert annak gyakran mások a preferenciái. Budai Bernadett szerint a kormány kommunikációját az egységességet illetően kell a leginkább javítani, míg a koherenciát tekintve közepesnek mondható. Liptay Gabriella, a Magyar Telekom lakossági szolgáltatások üzletág kommunikációs vezetője a változások kapcsán tartott előadásában azt mindenképpen bizonyítottnak látta, hogy a hagyományos reklámformátumok már nem olyan hatékonyak, mint korábban, s ezért a klasszikus csatornák helyett új eszközök kellenek. Hozzátette, a kutatások szerint a nézők 79 százalékát zavarja a műsorok megszakított televíziós reklámja, s mintegy 60 százalékukat az adások közötti reklám is. Azt pedig ellentmondásnak nevezte, hogy a cégek ennek ellenére még ma is sok pénzt költenek ilyen reklámokra.

A kihívások kapcsán elmondta, az emberek individualistábbak lettek, magasabb az ingerküszöbük, s több mint 45 százalékuk azt várja egy reklámtól, hogy szórakoztassa. Az emberek egyre inkább az ismerőseikre hallgatnak döntéseikkor, s jobban kontrollálják, milyen médiát fogyasztanak. Liptay Gabriella úgy vélte, a reklámipar és a cégek biztosan válaszolni fognak erre a kihívásra, ám az is igaz, hogy e két szereplő konzervativizmusa miatt e tekintetben nem lesz túl gyors a változás. Nem könnyű ugyanis változtatni a márkaszemléletű kommunikáción. Elmondta, a mobil internet jó eszköz lehet arra, hogy például a fiatalokat, az on-line közösségeket megszólítsák a cégek. Az internettel ugyanis nemcsak általánosságban, hanem célzottan, személyesen lehet az emberekhez szólni, kommunikálni velük.