Tetszett a cikk?

Az idei év első félévében 2008 hasonló időszakához képest 21 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója, s a következő negyedévben csúcsosodhat ki a bedőlések száma. Húszmillió alatt, de 1 milliárd feletti forgalom felett is hullanak a cégek.

Változatlanul élen az építőipar valamint a kereskedelmi vállalkozások, de az acélkereskedelemmel és a turizmus kapcsolatos iparágak is beléptek a problémás szektorok körébe. A korábban jósoltnál nagyobb mértékű világgazdasági visszaesésre számít a Coface. A több ezer felszámolási eljárás mellett csak néhány csődeljárás indul, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. 2009 első hat hónapjában igaz, hogy meghaladta az előző évek számát, ám sajnálatos módon ez még mindig rendkívül alacsony. A Coface véleménye szerint a szeptemberben hatályba lépő új csődtörvény nem fog érdemleges áttörést hozni, annak hatása legfeljebb 2010 végén lesz látható. dr. Czibor Zsolt a Coface jogásza szerint a csődeljárások egy nagyságrenddel történő bővülése esetén sem lesznek jelentős súlyúak a felszámolásokhoz képest.

Továbbra is tömegesen vannak jelen a mikrovállalkozások, amelyek nem végeznek valódi gazdasági teljesítményt, eltűnésük nem fogja érdemben befolyásolni az ország gazdasági mutatóit. A vállalkozások kevesebb mint tíz  százaléka számít hitelképesnek és ez a helyzet csak tovább fog romlani, hiszen a vállalatok kis hányadának van növekvő bevétele. Ez a tisztulási folyamat addig fog tartani, amíg Magyarországon a cégek lakossághoz viszonyított aránya nem éri el azt az átlagot, amely az ország gazdasági méretéhez képest egészséges lenne. Az eljárás alá került cégek árbevétel szerinti megoszlását vizsgálva kiderül, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb eljárást a 20 milliós forgalom alatti mikrocégek, valamint a 20 és 300 millió forint árbevételű cégek ellen folytatták.

Azonban nagy számban kerültek eljárás alá azok, akiknek az árbevételük 2007-ben meghaladta az 1 milliárd forintot, azaz olyan cégek is kerülnek a süllyesztőbe, akikről nem hittük volna. Ezek aránya korábban nem érte el az egy százalékot idén már az első félévben átlépte ezt a határt. Igaz, arányuk alacsony, de gazdasági súlyuk jelentős- tette hozzá Dercze, a Coface Hungary országigazgatója. A hazai szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem és a kiskereskedelem minden formája, valamint az építőipar, de az acélkereskedelemmel és a turizmussal kapcsolatos iparágak is beléptek a problémás szektorok körébe, ami végül is nem meglepetés, csak mára lett érzékelhető.

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 26 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 17,58 százalékát építőipari cégek ellen indították az elmúlt félévben. A kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások között leginkább a ruházati termékek, valamint az élelmiszeripari termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások voltak a legnagyobb számban érintettek. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodásban valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

Legtöbbször érintet kereskedelmi vállalatok 2009 első félévben

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve az építőipar, a biztonsági tevékenységet folytató cégek, valamint textilipari tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint: fuvarozók, a kiskereskedelem, a papír és csomagolóipar, a turizmus és vendéglátás, az acél és fémipar, az élelmiszeripar valamint a gépjárműipar és a vegyipar is.

Jelentős növekedést tapasztalhattunk a pénzügyi szolgáltatók, a papír és csomagolóiparban valamint nyomda és kiadó tevékenységet végzők körében. A gépiparban a Coface mind a bejegyzett cégek számában, mind pedig az eljárások számában csökkenés regisztrált, ám a hazai gépiparban tevékenykedők többnyire külföldi megrendelésre vagy hazai igény szerint export irányba gyártanak így az ő helyzetük elsősorban külső konjuktúra függő. Tekintettel az alacsony esetszámra, mint például a papíripar, ahol a relatív növekedés magas összesen csak 31 eljárásról, azaz az összes eljárás 0,24%-áról beszélünk, nincs szó különös iparági válságról, nem úgy, mint az évek óta romló építőipar, ahol a magas bázis érték ellenére a százalékos növekedés még mindig kiugró.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén a nyomda és kiadói tevékenységet végzők teljesítenek a legrosszabbul (eljárások 2,72%, összesen bejegyzett cégek 1,24%). Jellegzetes eltéréseket a papír és csomagolóknál (eljárások 2,72%-a, összesen bejegyzett cégek 1,24%-a), valamint az építőiparban (eljárások 13,59%-a, összesen bejegyzett cégek 9,43%-a) regisztrált a Coface. 

Ebben az összehasonlításban az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 2,73%-a, összesen bejegyzett cégek 13,68%-a), valamint a gépipari vállalatok (eljárások 0,80%-a, összesen bejegyzett cégek 1,48 %-a) teljesítettek a legjobban, ám ezt a mutatót komolyan torzítja, hogy tavaly sokkal egyértelműben lehetett ágazatokba sorolni az eljárás alá került cégeket. Ha az ágazatokba sorolható problémás cégek számát tekintjük, a dominancia sokkal nagyobb.

Regionális eltérések

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009 első félévben a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Pest valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. Budapesten az eljárások 35%-át, Pest megyében pedig 10%-át indították. A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb 2009 első hat hónapjában (6,75%), majd ezt követi Nógrád megye (4,84%) és Békés megye (3,32%).

A legnagyobb negatív eltérést az előző évhez képest Borsod-Abaúj-Zemplén megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése +63,91% volt. Úgy szintén látványos romlást mutat Nógrád megye, ahol a csődhányad relatív növekedése +39,46% volt.  Tekintettel az alacsony esetszámra mint például Nógrád megye, ahol a relatív növekedés magas volt összesen csak 235 eljárásról, azaz az összes eljárás 1,84%-áról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére nincs szó térségbeli válságról, nem úgy mint Szabolcsban, ahol a magas bázis érték miatt a százalékos növekedés nem volt kiugró.

Az első félévi eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Szabolcs-Szatmár megyében tapasztaltunk (eljárások 7,50%-a, összesen bejegyzett cégek 2,76%-a), Nógrád megyében (eljárások 1,82%-a, összesen bejegyzett cégek 0,93%-a), valamint Békés megyében (eljárások 2,21%-a, összesen bejegyzett cégek 1,66%-a) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban Pest (eljárások 10,08%-a, de a bejegyzett hazai cégek 13,48%-a), valamint Vas megye (eljárások 1,50%, de a bejegyzett hazai cégek 1,77%-a) teljesített a legjobban. A 19 megye és Budapest közül hat megyének Veszprém, Tolna, Csongrád, Baranya, Somogy valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyének sikerült fizetési kockázatán javítani.

Kilátások

Sajnos nem reménykedhetünk gyors talpra állásban, várhatóan a következő negyedév lesz a legrosszabb, és legelőször a 2010 első negyedévének adataira lesz érdemes figyelni. Emellett a magyar fizetésképtelenségi adatok azt mutatják, hogy az idén rekord várható a felszámolási eljárások számát tekintve, már az első félévben 20 százalék feletti növekedés volt tapasztalható, állítja Dercze. Hozzáteszi, hogy hosszabb távon pozitív változást hozhat a szeptemberben  hatályba lépő új csődtörvény, azt azonban még nem tudni, hogy Magyarországon az új törvény mikor érezteti hatását, de az kétségtelen, hogy azokban az országokban, ahol nagyobb a szerepe van, ott a jelentősége is nagyobb. A jelenlegi gazdasági helyzet, a növekvő kockázati környezet számottevően új kapcsolatot és szorosabb együttműködést követel meg a piaci szereplőktől az üzleti életben. Dercze Zoltán szerint a cégek közötti hitelezés létfontosságú a gazdaság helyes működése szempontjából. Valójában a cégek ügyfeleik legnagyobb hitelezői: minden 5 eurónyi, vállalkozásoknak nyújtott rövid távú hitelből 1 euró jutott a bankokra, a többi 4 eurónyit a beszállítók állják. Azt minden beszállítónak magának kell eldöntenie, hogy kinek és mennyi hitelt nyújt, és kitől kéri a számla kiegyenlítését készpénzben. Ezt a felelősséget vagy egyedül vállalja, vagy segítséget kér egy partnerétől, mint például egy üzleti információs cégtől, egy hitelbiztosítótól, vagy egy faktoring cégtől.

 

 

 

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Tele van mikroműanyaggal a tengeri pára, és jön a szárazföld felé

Tele van mikroműanyaggal a tengeri pára, és jön a szárazföld felé

Orbán kiválasztja, mi kell neki a rendkívüli időszakból

Orbán kiválasztja, mi kell neki a rendkívüli időszakból

Újra téma az Alkotmánybíróságon a HVG 2014-es Nagy Harácsony-címlapja

Újra téma az Alkotmánybíróságon a HVG 2014-es Nagy Harácsony-címlapja