szerző:
ecoline.hu
Tetszett a cikk?

Mintegy 20 országot minősített át a Coface a napokban, miután nemzetközi szinten 2009 második felében a...

Mintegy 20 országot minősített át a Coface a napokban, miután nemzetközi szinten 2009 második felében a fizetésképtelenségi eljárások számának jelentős csökkenését tapasztalta. A nemzetközi hitelbiztosító szerint ez ugyan a gazdasági válság végét jelzi, azonban egy pillanatra sem szabad elfelejtkeznünk az esetlegesen kialakuló buborékok veszélyeiről. Magyarországon a folyamatok késve érvényesülnek, s még bizonytalan a kilábalás.

Az első „globalizációs válság” vége

A hitelválság mintegy két évig tartott, a fizetésképtelenségi eljárások számának csökkenése egyértelműen a krízis végét jelzi. Az eljárások számának csökkenése tulajdonképpen összefüggésben van a gazdasági recesszió végével, amely 2009 harmadik negyedévében volt tapasztalható a fejlett országokban. Magyarországon azonban még ezek a jelek nem tapasztalhatóak, nálunk még inkább növekedés látható a fizetésképtelenségi eljárások számát tekintve – mutat rá Dercze Zoltán a Coface Hungary országigazgatója.

A Coface a napokban mintegy 20 ország felminősítését jelentette be, ami tulajdonképpen az összes fejlett országot magában foglalja pár kivétellel. (A kivételek közé tartozik az Egyesült Királyság és Olaszország, illetve a PIGS-országok, azaz Portugália, Írország, Görögország és Spanyolország. Az említett országok mind A3-as besorolásban maradtak negatív megfigyelési listán.) A felminősítés hátterében az állt, hogy 2009 második felében  ezekben az országokban jelentős javulást észlelt a fizetésképtelenségi eljárások számának alakulásában. A fizetésképtelenségi eljárások száma 2009 első felében 19 százalékos növekedést mutatott 2008 ugyanezen időszakához képest, míg a második félévben 40 százalékos volt a csökkenés mértéke ugyanezen bázison. Mindazonáltal a Coface nagyon lassú javulásra számít 2010 folyamán a fejlett világban, amelyre folyamatos veszélyt jelentenek a különböző gazdasági buborékok.

©

Ugyanakkor ez volt az elmúlt 60 év legsúlyosabb krízise: a világgazdasági növekedés üteme a válság elején és végén 6,1 százalékpontos különbséget mutatott. A válság igen eltérő mértékben érintette a különböző övezeteket, leginkább Oroszország és a kelet-európai térséget. Az előbbiben 16,2, az utóbbiban 10,2 százalékpontos volt a visszaesésé mértéke.

Végigsöpört a világon

A korábbi válságokkal összehasonlítva az állapíthatjuk meg, hogy a krízis ereje a gazdaság nagyfokú globalizációja miatt volt elsöprő: a bizalomvesztés a Lehman Brothers csődje után mindenhol felütötte a fejét, és mind a pénzügyi, mind az ipari szektorban felütötte a fejét Európában és Ázsiában egyaránt. Ennek eredményeképpen még az olyan országok vállalatai is megsínylették a rekord méretű világgazdasági lassulást, amelyekben valójában korábban nem alakult ki adósságbuborék.

Az is érdekes folyamat, hogy a feltörekvő országok dinamikája átformálta a világgazdasági növekedés egyensúlyát. A fejlett és a fejlődő országok gazdaságának pályája a válság folyamán végül kettévált, méghozzá egy meglehetősen sajátságos és új módon. A részvényesek a feltörekvő országokban sem menekülhettek a válság hatása elől: ahol a cégek túlzott mértékben eladósodtak, ott a visszaesésért a hitelválság volt a felelős, amely így a fizetésképtelenségi eljárások számának erőteljes növekedésével járt együtt. Azonban a feltörekvő országok többségének sikerült egyedül úrrá lennie a problémán. Ezzel bizonyították, hogy tanultak a korábbi krízisekből, és szilárd alapokra támaszkodhatnak, amelynek köszönhetően gazdaságélénkítő programokat indíthattak.

Javulás, de buborékveszélyekkel

Fontos azonban kiemelni, hogy a 2010-es talpraállási folyamat a fejlett világban akkor is magas kockázatokkal jár, ha a válság vége „hivatalossá” válik, elsősorban a fenyegető buborékok miatt. A Coface elemzése az alábbi veszélyeket emeli ki:

A belső államadósság különösen veszélyes: igazából nem az államcsőd kockázata jelentős, hanem az, hogy jelentős megszorításokat kellene végrehajtani, azok pedig negatívan hatnak a növekedésre, és a cégek üzletmenetére.

A kínai „túlkapacitásokra” figyelni kell: a kínai cégek jelentős hitelállománnyal dolgoztak, de a válság hatására a kínai hatóságok úgy döntöttek, hogy korlátozzák a hitelfelvételt a túlkapacitásokkal rendelkező szektorokban. Ez a Kínára annyira jellemző „tovább és állj” politika destabilizálhatja a törékeny cégeket.

A tőzsdei árfolyamok ugyancsak hatással vannak a gazdaságra. Jelentős értékpapír-piaci volatilitás várható a fejlett országok tőkepiacain a pénzpiacokon megnyilvánuló optimizmus miatt, amely azonban nem áll összefüggésben a reálgazdasági folyamatokkal.

Ha ezek a buborékok kidurrannak, akkor valószínűleg újabb negatív sokk érheti a cégeket (W-forgatókönyv). A visszaesés rosszul érintené a vállalatokat, amelyek jelentősen meggyengültek az elmúlt két év során a lanyha üzletmenet miatt. Mindazonáltal a Coface úgy véli, hogy egy enyhe, L-alakú talpraállási forgatókönyv a legvalószínűbb. A vállalat szerint a világgazdasági növekedés mértéke átlagosan 2,7 százalék körül alakul, 1,4 százalék lesz a fejlett országokban, míg a feltörekvők 5,3 százalékot is elérhetnek.

Mi a helyzet itthon?

Ami hazánkat illeti a Coface a múlt évben A3-ról A4-re minősítette le, ez a vállalkozások részére az jelenti, hogy hitellimitek meghatározásakor szigorúbb megítélések alá esnek. Ebben ráadásul Dercze Zoltán szerint továbbra sincs jelentős változás. A magyar vállalkozások továbbra is alultőkésítettek, és ez a mostani hitelszűkében finanszírozási nehézségekkel is jár. Jelentős probléma, hogy a magyar export közel 30 százaléka Németországba irányul.

Az országigazgató szerint a legnagyobb problémánk a régió többi szereplőjéhez képest, hogy Magyarország a válságba igen rossz költségvetési helyzettel lépett be, így igen kicsi a mozgásterünk. Az EU több országában komoly állami kereslettel próbálják élénkíteni a piacot, ezt kötvénykibocsátással finanszírozzák, és ezek vonzóbbak lehetnek, mint a magyar kibocsátás, hiszen lényegesen kisebb a kockázat. További probléma, hogy a magyar GDP fontos eleme az export. Így igazából a magyar gazdaság csak akkor indul be, ha a német gazdaság is felpörög, mivel a magyar költségvetés erőteljesen el van adósodva, nem tudja úgy stimulálni az állami megrendeléseken keresztül a gazdaságot, mint az történik Szlovákiában, vagy Csehországban.

A magyar fizetésképtelenségi eljárások száma az elmúlt évben drasztikusan megnövekedett. Emellett a Coface azt tapasztalta, hogy Magyarországon még lassabban fizetnek a vevők és egyre többen a szállítóik felé fordulnak, és még nagyobb hitelt próbálnak elérni értékben és időben. Dercze Zoltán úgy véli, hogy ebben a helyzetben a túlélés érdekében a magyar vállalkozásoknak muszáj annyira leszorítani költségeiket, amennyire az lehetséges. A vevőkockázatra is nagyobb gondot kell fordítani. Mivel a vevők igencsak elhúzzák a fizetést a szállítók irányába, ezért a céginformáció-vásárlás, és a hatékony kinnlevőség-kezelés életbevágóan fontos ilyen helyzetekben

Ecoline

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Radar360: Orbán kilépéssel fenyeget, Trump folytatással

Radar360: Orbán kilépéssel fenyeget, Trump folytatással

Eloltották a balatoni nádtüzet, 120 hektáron leégett a berek

Eloltották a balatoni nádtüzet, 120 hektáron leégett a berek

Földényi F. László: Vidnyánszky a művészeti életben azt teszi, amit a hazai oligarcháknak tenniük kell

Földényi F. László: Vidnyánszky a művészeti életben azt teszi, amit a hazai oligarcháknak tenniük kell