szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

2010-es változás, hogy a belföldi vállalkozás és külföldi telephelyei is kapcsolt vállalkozásnak minősülnek; eddig csak külföldi cég magyarországi telephelyei számítottak annak. Milyen változást hoz ez a cégek életében?

Januártól mindkét esetben transzfer-dokumentációt kell készíteni, és amennyiben az alkalmazott árak nem piaciak, az adóalapot a piaci árnak megfelelően szükséges módosítani. A telephely és központ közötti ügyleteket tehát úgy kell kezelni és társasági adószempontból figyelembe venni, mintha két, egymástól független vállalkozás bonyolítaná őket - hívja fel a figyelmet Veszprémi István, a Deloitte adópartnere.

A telephely-központ közötti speciális kapcsolatából adódóan azonban a kettejük közötti ügyletek az adózás előtti eredményt sosem érintik, hiszen jogi személyen belüli ügyletekről van szó, azaz olyan, mintha egy társaság két divíziója folytatna egymással ügyleteket. Ezért az adóalap és a telephelynek betudható jövedelem megállapítása során az úgynevezett vélelmezett ügyletekre vonatkozó transzferár-kiigazítások szükségesek - hangsúlyozza Veszprémi. Az adóalap megállapítása során az adózás előtti eredményt, illetve a fióktelep vélelmezett jövedelmét úgy kell módosítani, hogy az a kettejük közötti ügyletet úgy tükrözze, mintha független felekként jártak volna el. A transzferár-kiigazítás még abban az esetben is felmerül, ha a felek az ügylet értékét egyébként piaci árszinten határozták meg.

Mi számít kapcsolt ügyletnek?

Míg különálló jogi személyek esetén a szerződés, illetve az ügylet fogalma egyértelmű, a telephely és a központ közötti tranzakciók azonosításakor számos kérdés merülhet fel. Ilyen például, ha a telephely rendszerint a központ eszközeit használja, az alkalmazottakat pedig gyakran a központ foglalkoztatja. Sokszor fel sem merül, hogy az eszközök vagy erőforrások átadásával a központ szolgáltatást nyújt a telephely részére, holott különálló jogi személyek esetén ez egyértelmű lenne.

Íme néhány példa a fióktelep (telephely) és a központ közötti, tipikusan előforduló gazdasági eseményekre és a felmerülő transzferár-kérdésekre:

• Telephely által használt tárgyi eszközök, mint a számítógép, szoftver vagy akár egy íróasztal átadása kapcsán a jogcímtől - értékesítés, apport, bérlet -  függően más-más lehet az alkalmazandó piaci ár. 

• A központ által ellátott funkciók, mint a marketing, az IT-támogatás, az adminisztráció és a vevőszerzés rendszerint a fióktelep érdekeit is szolgálják, így e nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódóan meg kell állapítani a szokásos piaci árat. Pénzátadásnál azt is fontos meghatározni, hogy mennyi az átadott pénzből a saját tőke és mennyi a fióktelep számára nyújtott kölcsön. Ez utóbbira ugyanis piaci mértékű kamatot kellene felszámítani.

• A fióktelep részére juttatott források megosztása tőkére és az azon felül juttatott kötelezettségekre; a tőkén felül juttatott kötelezettség kamatának mértéke, annak társasági adó szempontból való elszámolhatósága, tekintettel az OECD ajánlásaira.

A fenti példákból is érzékelhető, hogy a telephelyek/fióktelepek esetében is fontos kiemelt figyelmet szentelni a transzferár-kérdéseknek, hiszen a központtal való szoros együttműködés következtében vélhetően számos kapcsolt ügylet azonosítható, így a transzferár-kockázatok a telephelyeknél hatványozottan jelentkeznek.

Dokumentációs kötelezettség

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló PM-rendelet szerint amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával a kapcsolt jogviszonyuk keletkezését megelőzően kötött szerződést, transzferár-dokumentációt akkor köteles készíteni, ha a szerződés bármely lényeges feltételét módosítják, vagy egyéb olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenének.

Tekintettel arra, hogy a magyar központ és külföldi telephelye mindezidáig független feleknek minősültek, és csak a jövő évtől hatályos törvénymódosítások folyományaként válnak kapcsolttá, kérdés lehet, hogy a változó szabályok kapcsán szükséges-e újabb dokumentációkat is készíteni mostantól a telephely és a magyar központ között már életben lévő ügyletek tekintetében.

Sokakat érintő általános könnyítés, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ár dokumentálására bármilyen idegen nyelven sor kerülhet, évi 50 millió forint alatti ügyletek esetében pedig egyszerűsített dokumentáció készíthető. A szokásos piaci ár megállapítása során egyszerűbbé válik a határozat meghozatala egyoldalú eljárás esetén, mivel már nem szükséges bemutatni az érintett kapcsolt vállalkozás nyilatkozatát a határozat elfogadásáról. A kérelmek eddigi hiteles fordítása helyett pedig elegendő lesz egy szakfordítás bemutatása két- vagy többoldalú eljárás esetén.

Nemzetközi kitekintés

A telephely-központ közötti ügyletek problematikáját már az OECD is felismerte, és az elmúlt évek egyik leghangsúlyosabb transzferár-problémájaként kezeli. Ennek folyományaként született meg az állandó telephelyek jövedelmének meghatározására vonatkozó OECD-jelentés, mely külön foglalkozik a pénzügyi szektorban működő telephelyek speciális kérdéseivel. Ugyancsak a téma fontosságát jelzi, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló modellegyezmény vállalkozási nyereségre vonatkozó 7. paragrafusát jelenleg felülvizsgálják annak érdekében, hogy az előbbi jelentés végkövetkeztetéseit a modellegyezménybe is beépítsék.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!