Az MKIK által immáron tíz esztendeje szondázott magyar vállalkozói szektorban az idén áprilisban készült felmérés a kutatóintézet konjunktúra-indexében egyértelmű javulást mutat. Tavaly október óta a mutató plusz 10,4-ről 16,8-es értékűre növekedett. A jelzőszám 100 százalékos abban az esetben lenne, ha minden megkérdezett vállalkozás optimistán, egyértelmű növekedést várna az elkövetkező hónapoktól, évektől. A mutató akkor állna nullán, ha a derűlátóak és a pesszimisták egyenlő számban képviseltetnék magukat a felmérésben. Amennyiben pedig negatív tartományba csúszna át az érték, az a borúlátók túlsúlyát jelezné.

Nehéz helyzetben az építőipar. A szektorban még alig lehet látni a kilábalás jeleit

Végel Dániel

A GVI bizonytalansági mutatójának értéke ezzel szemben nem változott az októberi vizsgálat eredményeihez képest: továbbra is a magasnak mondható, 45,5 pontos szinten áll. Ez azt jelzi, hogy az üzleti szférán belül továbbra sem egyértelmű vagy egyöntetű a javuló tendenciák megítélése – magyarázta Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója –, ahogyan az sem világos, hogy a válságból való kilábalás jelei mennyire bizonyulhatnak tartósnak.

A magyar gazdaság teljesítményét továbbra is az export határozza meg – jelentette ki Parragh László, az MKIK elnöke. – Így érthető, hogy leginkább az exportra termelő, külföldi tulajdonú nagyvállalatok nyilatkoztak optimistán a gazdasági várakozásaikról, míg a hazai piacra termelő kisebb cégek közül többen negatívan ítélik meg kilátásaikat. A külpiacokon pedig egyértelmű, hogy a magyar vállalkozók leginkább Németország – mint kiemelt exportpartner – gazdaságának és kereskedelmének alakulásától függenek. Ám míg korábban a magyar gazdaság bővülése követte a német növekedési ütemet, 2010 első-második negyedévétől egyre inkább elmarad a hazai gyarapodás a meghatározó uniós tagállamétól. Egyrészt a magyar válság sokkal mélyebb volt, mint a német, másrészt a kilábalás is később kezdődött. Miközben a visszaesés szinte teljes egészében ugyanolyan gyorsan és mértékben érintette a két gazdaságot, addig a fordulópont után a német gazdaság gyorsabban és erőteljesebben kap erőre, mint a magyar - foglalta össze Parragh lapunknak.

A kamara elnöke szerint a lemaradás részben annak tudható be, hogy a német export új külpiacokat talált a magas hozzáadott értéket képviselő termékeinek. Az eddigi fő exportpiaca, az Egyesült Államok mellett nagy megrendelőjévé vált Kína, Brazília és India is. A zömében magas feldolgozottságú alapanyagokkal dolgozó német gazdaság gyors technológiai fejlődést feltételező importigényét pedig már nem tudják kielégíteni a magyar vállalkozások.

Nem jó hír a magyar exportőrök számára az sem, hogy a német gazdaságban rövidtávon nem várható az importjavak iránti kereslet további növekedése. Sőt, az Ifo németországi gazdaságkutató áprilisi adatai az ottani vállalkozók körében már az üzleti bizalom és az üzleti várakozások romlását jelzik előre.

A magyar vállalkozói szektor legnehezebb helyzetű szereplői manapság kétségkívül az építőiparból kerülnek ki - mutatott rá Parragh a hvg.hu-nak. Így nem okozott meglepetést a felmérés készítői számára, hogy a leginkább pesszimista konjunktúra kilátásokra utaló válaszok e körből érkeztek. Az építőiparral kapcsolatosan az MKIK elnöke megjegyezte: az építőipari cégek a lecsökkentett kapacitásukra is alacsony, 67,5 százalékos kihasználtságot jeleznek; ahhoz pedig, hogy beinduljanak a beruházások, 80-85 százalékos kapacitás kihasználtságra van szükség.

A válság okozta nehézségek súlyát ma is nyögő építőiparban a kapacitás kihasználtság 1998 óta idén áprilisban süllyedt a legalacsonyabb szintre, ahogy az értékesítés volumenének alakulása is gyászos képet fest. Ezek után nem jelenthet meglepetést az építőipari munkaerő kereslet alacsony és továbbra is negatív szintje, ami megmutatkozik a szakképzetlen munka iránti gyér keresletben és áttételesen szerepet játszik a munkanélküliség viszonylag stabil szintjében is.

Mindezek az adatok jól jelzik a magyar építőipar mély válságát, és azt, hogy ebben a szektorban még alig láthatjuk a kilábalás jeleit - fejtette ki kérdésünkre. Az építőiparban a konjunktúramutató továbbra is negatív tartományban mozog (-9,8), bár ez kismértékű javulást jelent az elmúlt félévi adathoz (-15,7) képest.

A teljes felmérés munkaerő piaci részére vonatkozó része pozitív üzenetet hordoz, ugyanis nőtt az elmúlt félévben a létszámbővítést tervező cégek aránya - 26 százalékra. A válaszadók 58 százaléka nem tervez változtatást a létszámban, 17 százaléka pedig leépítést jelzett. A várható munkaerő-kereslet némileg erősödött október óta, ami 2011 első félévében a versenyszférában a foglalkoztatottság kismértékű növekedését vetíti előre.

A foglalkoztatottak számának növelése továbbra is inkább az iparvállalatokra jellemző, a létszám bővítésére leginkább a nagy cégeknél, az exportálóknál és a tisztán külföldi tulajdonban lévőknél lehet számítani. Különösen ez utóbbiak munkaerő-kereslete nőtt meg az elmúlt fél évben. Ezzel együtt a különböző nagyságú cégek között a munkaerő kereslet növekedése kizárólag a 250 főnél többet foglalkoztató cégekre jellemző, és ez a cégcsoport a motorja a versenyszektor növekvő munkaerő keresletének is, míg a közepes-, kis-, és mikro-cégekre továbbra is a kereslet stagnálása, illetve csökkenése jellemző.

Az üzleti helyzet alakulásában megfigyelhető pozitív tendenciák továbbra is szinte kizárólag az exportáló cégekhez és a külföldi tulajdonban lévő cégek növekvő értékesítéséhez kapcsolódnak. Ez azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság kilátásai, a GDP növekedés várható üteme továbbra is nagyon erősen függ a külpiacokon lezajló folyamatoktól, az export javak iránti kereslet várható alakulásától. A belföldi piac nem nagyon játszik szerepet az üzleti kilátások meghatározódásában és a kizárólag belföldre termelő cégek jó része továbbra is csökkenő kereslettel kénytelenek számolni.