Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
"Én se tudok többet. A héten veszek részt oktatáson az ügyvédi kamarában az új Ptk.-ról, utána talán többet tudok mondani" – mondta lapunknak egy ügyvéd, akitől a vezető tisztségviselők megváltozott felelősségéről szerettünk volna érdeklődni. Utána felhívtunk még két ügyvédet, egy ismerős ügyészt, és egy bírót is, akik szintén hasonlóról számoltak be. Egyikük sem akart névvel nyilatkozni, arra hivatkozva, hogy nincs képben, de kérdésünkre mindegyikük határozottan cáfolta (nem tudná elképzelni), hogy a kormány megszüntetné a kft.-k lényegét, a korlátolt felelősséget. Erről több hamis sajtóhír is megjelent, például itt, és itt.
E sorok írója holnap fog részt venni a budapesti ügyvédi kamarában oktatáson, utána többet fogunk tudni mondani az olvasóinknak a témában. Addig is olvassák el rövid körképünket alább. Mint arról beszámoltunk, a polgári törvénykönyv – 14 évig tartó előkészítés után – teljesen megújul, az új szabályok március 15-től hatályosak.
Ahogy az egyik ügyvéd fogalmazott a telefonban: az új Ptk. szabályainak megértése meglehetősen bonyolult dolog. Szerinte sajnálatos, hogy még jogvégzett emberek is tévesen nyilatkoznak a kérdésben. Szerinte egészen biztosan nem kell a vezető tisztségviselőnek attól félnie, hogy a cég által kötött szerződés miatt ért kárért neki személyesen kell felelnie. "Bár a mostani kormányból sok váratlan húzást kinézek, kizártnak és hülyeségnek tartom, hogy kiüresítenék a korlátolt felelősség fogalmát, ami a klasszikus magánjog egyik alapvető vívmánya a fejlett világban" – mondta. Az új szabályok alkalmazása amúgy is a bírói gyakorlatban fog kikristályosodni az elkövetkezendő években.
Rögtönzött szakmai véleménye szerint, mivel a cég jogi személy, ezért maximum belső viszonylatban vonhatja felelősségre a cégvezetőt. Ez kiderül az új szabályt előíró paragrafus törvényen belüli elhelyezkedéséből. A 6:541.§ ugyanis a szerződésen kívüli károkozást tárgyaló részben található. "Ez arra az esetre vonatkozik, ha a vezető tisztségviselő harmadik személynek úgy okoz kárt, hogy erre a vezető tisztségviselői helyzete adott alkalmat. Például, ha ellop egy iPhone-t az üzleti partnerétől egy céges tárgyaláson. Ilyenkor a vezető tisztségviselő egyetemlegesen felel a társasággal együtt, hiszen a lopásra az adott neki alkalmat, hogy cége vezető tisztségviselőjeként részt vehetett a tárgyaláson" – mondta. Szó nincs tehát arról, hogy a szerződéses viszonyokban ki lehetne perelni a cégvezetőt a vagyonából, ha cége kárt okoz egy rossz üzleti döntéssel egy másik cégnek.
