Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az elmúlt húsz évben Budapestnél jobban gazdagodott annak környéke, ami mögött a vidék gyorsabb gazdasági fejlődése, vagy a szuburbanizáció állhat. Egy tanulmány utánajárt a dolognak.
A Defacto blog szerzői annak jártak utána, hogyan alakultak a jövedelmek Magyarország legnagyobb egybefüggő városi régiójában, Budapesten és közvetlen környékén az elmúlt húsz évben. A válaszhoz a 23 budapesti kerületet és a Budapest határától legfeljebb 10 kilométerre lévő 26 Pest megyei várost hasonlították össze.
1995-ben átlagosan a budapestiek fizettek több jövedelemadót. Például a legtöbb egy főre jutó adót a II. kerületben, a legkevesebbet pedig Szigethalmon fizették. Azonban a vidéki települések gyorsabban, a budapesti kerületek pedig lassabban gazdagodtak, mint az átlag. Például a II. kerület jövedelemadója 3-szorosára, Szigethalomé viszont 4,6-szorosára nőtt.
Abból, hogy Budapestnél jobban gazdagodott a környéke, következik, hogy a két térség között csökkent a jövedelem-egyenlőtlenség. 1995-ben Budapesten a környékéhez képest még 68%-kal volt magasabb a jövedelemadó, 2012-ben azonban már csak 26%-al.
Mi magyarázza az egyenlőtlenség csökkenését? Egy lehetőség, hogy vidéken gyorsabb volt a gazdasági fejlődés, vagyis az olcsóbb településekre sok vállalat költözött, és ez megnövelte a fizetéseket. Egy másik lehetőség a szuburbanizáció: ha az olcsóbb településekre magasabb jövedelmű családok költöztek, s miattuk nőtt jobban az átlagos jövedelem.
A tanulmány szerzői megvizsgálták az önkormányzatok iparűzésiadó-bevételét, ami a helyi cégek gazdasági teljesítményének egyik meghatározó mérőszáma. Mivel az önkormányzatok többsége közel azonos, 2% körüli adókulcsot alkalmaz, ezért a magasabb adóbevétel döntő részben a nagyobb céges árbevételnek köszönhető. Az adóbevételekből kiderült, hogy amíg 1998-ban Budapesten a környékéhez képest 200%-kal volt magasabb az iparűzésiadó-bevétel, 2011-re a különbség 240%-ra nőtt. Tehát a jövedelem-egyenlőtlenség csökkenését valószínűleg nem a vidék gyorsabb gazdasági növekedése, hanem a budapestiek vidékre költözése generálta.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Hangulatjavító intézkedések özönét zúdítja a kormány a választókra a Pride után, de még a támogatott lakáshitel is arról szól, hogy az állam kivonul a család- és szociálpolitikából, és a felelősséget az egyénre tolja. Hogyan járhatnak jól a magas jövedelműek az új kedvezményes hitellel? Miért maradnak ki a közszféra dolgozói ebből az osztogatásból is? Mi történne, ha nálunk is lengyel mintára emelnék a nyugdíjakat? Három szakértőt kérdeztünk.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település található Magyarországon. Játsszon velünk!
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket.