szerző:
M. László Ferenc
Tetszett a cikk?

Míg a Külügyminisztérium az utolsó percben kimenthette – miniszterelnöki utasításra – a pénzét a bedőlt pénzügyi cégből, a közel 28 ezer ember megtakarítását kezelő Honvéd Egészségpénztárnak megtiltották, hogy ugyanígy – egy másik, problémás pénzügyi cégből – átutalja egy másik bankba a pénzt. Pedig az 1,8 milliárd forintot útnak is indították, ám egy hónapja nem tudni, hova lett a pénz, csak az biztos, hogy a megcélzott bankhoz nem folyt be. Az MNB mély hallgatásba burkolózik.

Dühös emberek lepték el a Honvéd Egészségpénztár angyalföldi irodaházát múlt hét pénteken. A Buda-Cash Brókerház tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó bankok bedőlése által érintett pénztár március 20-i rendkívüli közgyűlésén a küldöttek és az egyszerű tagok arra voltak kíváncsiak, hova lett a megtakarításuk, mikor juthatnak hozzá a pénzükhöz. Az egyik tag arról beszélt, a gyereke szemét azonnal meg kéne műteni, viszont a számláján lévő pénzt zárolták, így a család kénytelen hitelt felvenni.

A Honvéd Egészségpénztárnál (HEP) 27 ezer 800 embernek – köztük katonáknak, rendőröknek, sőt titkosszolgáknak – van megtakarítása, de közel egy hónapja nem jutnak a pénzükhöz. A pénztár a brókerház tulajdonosai által birtokolt BRB Buda Regionális Banknál vezette az egyik számláját, így 1,84 milliárd forintnyi megtakarítása ragadt bent. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis február 24-én megtiltotta, hogy a BRB-ből 1 millió forintnál nagyobb összeget fizessenek ki, majd március 2-án a pénztárnál teljes kifizetési tilalmat rendelt el, a kártyarendszert átmenetileg lekapcsolták. Tehát a pénztár önhibáján kívül került olyan helyzetbe, mint a többi 120 ezer ügyfél, köztük 80 önkormányzat.

Csábító ajánlat

„Közel 80-an hallgattuk a pénztár vezetőinek beszámolóját, de a lényeget illetően nem lettünk okosabbak:

nem tudni, mikor juthatunk hozzá a pénzünkhöz.”

Ezt mesélte a pénteki közgyűlésről az egyik pénztártag, aki kérte, hogy ne írjuk le a nevét. A cégvezetés itt arra hivatkozott, hogy nem kap információkat sem az MNB-től, sem a bankhoz kirendelt felszámolótól, és hiába hívták meg a felügyeletet, a jegybank (amely 2013 óta a felügyeleti feladatokat is ellátja) emberei nem jelentek meg a közgyűlésen, hogy a tagokat tájékoztassák.

Sorban állnak az emberek az egyik DBR-banknál
©

De nemcsak a HEP vezetőnek kellett tűrniük az indulatos hozzászólásokat, úgy tudjuk, az ülésen megjelenő honvédelmi helyettes államtitkár, Puskás Attila is kemény megjegyzéseket kapott. Az eseményről a hvg.hu-nak beszámoló pénztártag szerint Puskás ugyanis arról beszélt, hogy a miniszter, Hende Csaba különös figyelemmel követi az eseményeket, a tárca pedig kész valamilyen kárpótlást adni az alkalmazottainak. Erre viszont többen felháborodtak, és a szemére vetették, hogy ez diszkriminatív eljárás lenne, hiszen nem csak katonák vagy minisztériumi dolgozók megtakarítása van a Honvéd Egészségpénztárnál.

A HEP ugyanis 2007-től nyílt és országos pénztárként működik, tehát bárki igénybe veheti a szolgáltatásait. Három hete egy kormányzati forrás újságíróknak azt mondta, ezerkétszáz titkosszolgálati dolgozó megtakarítása került veszélybe, ebből ötszáz dolgozó a külföldi kémelhárítással foglalkozó Információs Hivatal alkalmazottja, akiknek a pénzét a Honvéd Egészségpénztár kezelte.

A közgyűlésen a vezetés azt is elmagyarázta, hogy miért a BRB-nél tartották a pénzüket. A pénztár eredetileg egy nagybanknál vezette a számlát, de elégedetlenek voltak a banki szolgáltatásokkal, ráadásul a BRB jóval kisebb számlavezetési díjat és megfelelő kamatot ajánlott. Ugyanakkor a HEP diverzifikált is, hiszen a megtakarítások másik részét a Raiffeisennél tartotta. A pénztár vezetői a hvg.hu-nak azt is hangsúlyozták, hogy 2013 végén az MNB adatbekéréssel és helyszíni vizsgálattal egybekötött ellenőrzést végzett náluk, és elégedett volt a működésükkel. A közgyűlésen az is kiderült, hogy a pénztár vezetői megpróbálták megmenteni a vagyont a banknál, de az utalást máig tisztázatlan körülmények között valaki stoppolta.

Bezzeg a külügy

Ami szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek – ez lenne a vagyon megmentésére tett HEP-kísérlet lényege. Ugyanis e hét kedden derült ki, hogy a Külügyminisztérium a hozzá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház pénzét, 3,8 milliárdot egy másik, súlyos helyzetbe került pénzügyi cégnél, a Quaestornál tartotta. Viszont a hatalmas összeget a probléma nyilvánosságra kerülésének napján, március 9-én az utolsó pillanatban kimentették – a miniszterelnök állítása szerint az ő utasítására. Hasonló kísérletet tett a HEP is a buda-cashes BRB-nél, de az ő utalásuk már nem ért célba.

A quaestoros Tarsoly Csaba és Szijjártó egy régebbi képen
©

A gazdasági igazgató, Kadlecsik Imre a hvg.hu-nak megmutatta azokat az átutalási bizonylatokat, melyek szerint a pénztár február 24-én 12 és 13 óra között feltörte a BRB-s betéteit, elszámolta a kamatveszteséget. Majd kezdeményezett két utalást: előbb egymilliárdot, majd perceken belül 840 milliót szerettek volna átvezetni a Raiffeisen Bankhoz.

A Honvéd Egészségpénztár ügyvezetője, Rékai Miklós és Kadlecsik is azt hangsúlyozta,

szó sem volt bennfentes információról,

hiszen február 24-én már korán reggel jelezte az MNB, hogy a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét felfüggesztette. Ezek után a HEP-nél megnyitották a bank webes utalási felületét, és azt tapasztalták, hogy az továbbra is működik, lehet utalni. A pénz átvezetése után 20 perccel lekérték a tranzakciós listát is, ahol azt látták, hogy a teljesítésre vonatkozó megjegyzés már múlt időben szerepel. Megnyugodtak, hogy a BRB rendszere befogadta az utalást. Sőt, a hvg.hu-nak is bemutatott számlaegyenleg 0 forintot jelzett. Viszont 16:30-kor a Raiffeisen azt jelezte, hogy a pénz nem érkezett meg – pedig a napon belüli átutalás rendszere miatt (amely 2012 júliusa óta él) annak teljesülnie kellett volna.

Meggörbült a téridő

Egyébként aznap dél körül vagy az után derült ki, hogy nemcsak a brókercéggel, hanem a bankokkal is gond van. A jegybank február 24-én felügyeleti biztosokat rendelt ki a DRB-csoport 4 bankjához, így a BRB-hez is. A jegybank aznap kelt végzése szerint az MNB megtiltotta az egymillió forint feletti kifizetéseket. Ezt Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy 11 óra után tartott sajtótájékoztatón jelentette be, viszont a jegybank honlapján megtalálható végzés egyértelműen fogalmaz: a tilalom azután érvényes, hogy a bank illetékese az utasítást kézhez kapta, nem pedig a bejelentést vagy a megfogalmazást követően.

©

A HEP vezetői többször is érdeklődtek az MNB-nél, a felügyeleti biztosnál, illetve a március elején kijelölt felszámolónál, hogy február 24-én pontosan mikor (óra:perc) kapta kézhez a BRB a jegybank tilalmi végzését. (Miután a jegybank megállapította, hogy pénzintézetek vagyona nem elég az ügyfelek követeléseinek kielégítésére, március 3-án kezdeményezték a bankok felszámolását – a szerk.) Ez alapján talán magyarázatot kapnának az utalásukkal kapcsolatos rejtélyre.

A pénztárnál ugyanis nem értik:

  1. Miért engedélyezte a bank rendszere az 1,8 milliárdos utalást, ha időközben tényleg hatályba lépett a kifizetési tilalom és befutott a BRB-hez a felügyeleti biztos?
  2. Ha még nem volt érvényben az utaláskor a tilalom, akkor ki, miért és mikor állította le a pénz átvezetését a Raiffeisenhez?
  3. Miért nem kapott értesítést a HEP az utalás leállításáról? Tudniillik, egy 2009-es MNB-rendelet szerint ha a pénzintézet visszautasítja az utalást, akkor lehetőleg még az utalási napon értesítenie kell erről az ügyfelet.

Ám a pénztár mostanáig nem kapott választ a kérdéseire. Pedig a jegybank a holnapjára kitett tájékoztatóban azt ígéri, „a felügyeleti biztos, illetve a felszámoló biztos megküldi az egyéni számlaegyenleg-kivonatokat”, továbbá „az ügyfelek vessék azt össze saját nyilvántartásaikkal és amennyiben eltérést tapasztalnak,

forduljanak a felszámoló biztoshoz

Az utalás stoppolásával kapcsolatban, az 1,8 milliárd hollétéről a hvg.hu is tett fel kérdéseket három nappal ezelőtt az MNB-nek, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Csak meglesz valahol

Rékai hangsúlyozta a hvg.hu-nak, nekik semmi közük nem volt a Buda-Cashez, nem azért volt a megtakarítás a BRB-nél, hogy forgassák a pénzt. Kifejezetten konzervatív módon kezelték a pénztártagok megtakarításait: csakis állampapírt vettek, illetve bankbetétbe helyezték.

Az ügyvezető azt mondta, a botrány kirobbanása utáni napokban az alkalmazottaik 8-10 órában szinte csak az ügyfelek indulatos vagy kétségbeesett leveleire válaszoltak. Rékai és Kadlecsik bízik benne, hogy a BRB felszámolója a jegyzett tőkéből, a fiókokban lévő készpénzből, illetve a bank által kihelyezett hitelek megtérüléséből előbb-utóbb ki fogja egyenlíteni az itt keletkezett 4 milliárdos – ezen belül a Honvéd Egészségpénztár 1,84 milliárdos – követelését. Ugyanis Rékai biztos benne, hogy hiába mutatott nullát az egyenlegük február 24-én, a megtakarítás ott van a BRB-ben. Ezt magyarázták egyébként a pénteki ülésen a küldötteknek és a megjelent pénztártagoknak is.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!