Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) és a Magyar Telekom üdvözli a közműadó-kedvezményt előirányzó jövő évi adótörvény-javaslatát, a Telenor viszont jelezte: ha a kormány a saját, Digitális Magyaroroszág programját komolyan gondolja, a szektort sokkal inkább megnyomorító távközlési adót is csökkentené.
Kövesi Gabriella, a hírközlési szolgáltatókat tömörítő szervezet, a HÉT elnöke szerint az a csütörtökön ismertté vált kormányzati elképzelés, hogy jövőre csökkentenék a cégeket sújtó közműadót, egy beruházásélénkítő hatású lépés, mely hozzájárulhat a szélessávú fejlesztések felgyorsításához. A közműadó várható csökkentése ennél fogva jó az iparágnak, jó a fogyasztóknak és ezen keresztül jó az államnak is – tette hozzá.
A parlamentnek csütörtökön benyújtott, 2016. évi adótörvény-javaslat szerint új nyomvonalon létesített közművezeték esetén csak az üzembe helyezést követő hatodik év első napjától kell közműadót fizetni, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adózni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától. A javaslat az új vezetéképítés mellett kedvezményezi a meglévő nyomvonalon végzett hírközlési hálózati fejlesztéseket is. Ha a fejlesztés a hálózat előfizetői szakaszán lehetővé teszi a legalább 100 megabit másodpercenkénti (Mbps) sebességű adatkapcsolatot, akkor az érintett vezetékszakaszra szintén vonatkozik 5 éven át az adókedvezmény.
A módosításokat a 2016. január 1. után használatba vett új közművezetékre, továbbá a 2016. január 1-jét követő hálózatfejlesztés eredményeként létrejött 100 Mbps sebességű hírközlési vezetékszakaszokra kellene alkalmazni – a kormányzati tervek szerint.
A HÉT a legjelentősebb magyarországi távközlési szolgáltatóknak, valamint azok szövetségeinek szervezete. Tagja a Digi Kft., az Invitel Távközlési Zrt., a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt., a UPC Magyarország Kft., a Vodafone Magyarország Zrt., valamint a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség és a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség. Mindez azért lényeges, mert az egyelőre csak tervezet formájában létező, jövő évi adókönnyítéssel kapcsolatos bejelentésre eddig a szervezeten kívül csak a Magyar Telekom és a Telenor Magyarország reagált.
A Telekom a távirati iroda megkeresésére a HÉT elnökéhez hasonlóan, szintén üdvözölte a kedvezményt, a társaság szerint mindez hozzájárulhat a Digitális Magyarország programban megcélzott fejlesztési tervek teljesüléséhez. A Telekom azt tervezi, hogy felgyorsítja vezetékes hálózatfejlesztését, és több milliárd forintos beruházással összesen 2500 kilométer optikai kábelt épít ki országszerte. Ezzel 2015 végére a jelenlegi 1,8 millióról 2,2 millió háztartásra nő a vállalat nagysebességű vezetékes internet lefedettsége.
A Telenor lapunkhoz eljuttatott közleményében viszont a HÉT véleményével egyetértésen túl úgy fogalmazott, hogy "fontosnak tartjuk, hogy a távközlést nagyságrendekkel jelentősebben terhelő távközlési adó is mérséklésre kerüljön". A Telenornál úgy látják, hogy ez a lépés a Digitális Magyarország programban megcélzott fejlesztési tervek eléréséhez is nélkülözhetetlen, mert "azon területeken, ahol sem rövid, sem közép-, sem pedig hosszú távon nem fenntartható a fix elérés megteremtése (főként a költségek és a fizetőképes kereslet hiánya miatt), ott a mobilinfrastruktúra lehet az egyetlen alternatíva a szélessávú internetelérés megteremtéséhez".
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.