Több mint 40 milliárd forintos biztosítási állomány, 5 milliárd forintnyi vagyon és évente 2-3 milliárd forint bevétel szakad a nyakába annak, aki megnyeri a Dimenzió Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület állományának átruházására kiírt pályázatokat. A pénzügyi felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank november elején jelentette be, hogy kezdeményezi ezt a tranzakciót. Ez azt jelenti, hogy az eddig önkormányzati alapon működő egyesület tagjainak és egyben biztosítottjainak a vagyonát ezentúl nem az egyesület megbízottja kezeli, hanem az a biztosító vagy önkéntes nyugdíjpénztár, amelyik megnyeri a pályázatot. Utóbbit az MNB által kirendelt felügyeleti biztos írja ki. A manőverrel jelentősen szűkül a tagok beleszólási lehetősége az irányításba, és abba, hogy mi történjen a vagyonukkal.
A Dimenziónál május óta tevékenykedik felügyeleti biztos, mert az MNB tőkehiányt mutatott ki. A tőkehiányt az egyesület vezetői sem vitatták, ám szerettek volna saját erőből megoldást találni. Úgy érezték azonban, hogy az MNB ezt igyekszik megakadályozni, ezért a Dimenzió vezetősége júniusban testületileg lemondott. A legnagyobb gondot a magas hozamígéret okozta. A Dimenzió legfontosabb, az állomány mintegy felét kitevő biztosítását, a halasztott kezdetű nyugdíj-kiegészítő biztosítás első verzióját még olyan időkben kötötték, amikor az alapkamat meghaladta a 10 százalékot, és erre 4 százalékos biztos hozamot ígértek. A mostani kamatszint mellett ez kigazdálkodhatatlan, ezért a tőkéből kellett pótolnia a fedezetet.
A felügyeleti biztos a nyáron megkezdte a munkáját, és az új összetételű vezetőséggel tervet készítettek a hosszú távú, biztonságos gazdálkodásra. Az Országgyűlés azonban júniusban törvényt módosított, hogy ha a Dimenzió tagjai akarnak, átléphessenek bármely más önkéntes nyugdíjpénztárba. A HVG úgy tudja, hogy pánikszerű menekülésről semmiképpen sem volt szó a mintegy húszezer tagot tömörítő egyesületből. A felügyeleti biztos pedig elkészített egy auditált pénzügyi tervet, amelyhez az EY (volt Ernst & Young) is a nevét adta, mondván, annak alapján orvosolható a tőkehiány.
Ekkor lépett közbe másodszor is az MNB: november 9-én megvonta az egyesület engedélyét a biztosítási tevékenységre. Hiába vállalták volna a tagok, hogy önként lemondanak a 4 százalékos hozam egy részéről, hiába dolgozták ki a pénzügyi egyensúlyt garantáló tervet, a felügyelet lesöpörte. Pedig az MNB is elismerte, hogy pénz nem tűnt el, az ügyfeleket kár nem érte, pillanatnyilag van fedezet a kifizetésekre. A HVG érdeklődésére az MNB konkrét számok nélkül azt válaszolta, hogy több milliárd forint hiányzott a szükséges tőkéből, és csak olyan ötletek merültek fel, amelyek „az ügyfélérdekeket is durván sértették volna”.
A garantált hozam visszanyesése valóban nem látszik ügyfélbarát fejleménynek, csakhogy az ügyfelek a jegybanknak a törvényhozás által megtámogatott megoldásával sem járnak jobban. A júniusi törvénymódosítás ugyanis kimondta, hogy ha egy egyesületi formában működő biztosító állományát át kell helyezni egy biztosítóhoz vagy nyugdíjpénztárhoz, akkor az átvevő 30 napon belül felülvizsgálhatja a szerződéseket. Márpedig a jegybank jelenlegi iránymutatása a nyugdíjbiztosítások maximális hozamára 2,3 százalék.
A Fidesz egyik képviselője és a mögötte álló erők még ezzel sem elégedtek meg. A november eleji felügyeleti verdikt után egy héttel Gelencsér Attila törvényjavaslatot nyújtott be, amely kifejezetten olyan esetekre (folyamatban lévő esetekre is) vonatkozik, amikor egy egyesületi formában működő biztosítótól megvonják a biztosítási tevékenységre szóló engedélyt. A kölcsönös biztosító és önsegélyező egyesület ugyanis nem csak életbiztosításokat kötött immár 25 éve – kezdetben kizárólag a Matáv-, majd Telekom-dolgozóknak, utóbb pedig már bárkinek. A Dimenzió önsegélyező egyéb szolgáltatásokat is nyújtott, például egészségügyi vizsgálatokra, üdülésre, óvodai szolgáltatás igénybevételére kínált lehetőséget. A Dimenzióra szabott újabb törvényjavaslat gondoskodott róla, hogy ez se maradhasson az egyesületnél. A javaslat szerint a felügyeleti biztosnak ajánlattételre kell felszólítania az egészség- és önsegélyező pénztárakat, hogy milyen feltételekkel veszik át a vagyont, mert „a tagok érdeke ezt kívánja” – olvasható az indoklásban. Kérdés, vajon ugyanígy látja-e ezt az a tag, aki eddig kvázi tulajdonosa volt az önsegélyező részlegre eső 2-3 milliárd forintos vagyonnak, benne egy pesti, V. kerületi ingatlanban kialakított, több százmillió forintot érő rendelőnek és egy XII. kerületi telken álló óvodának.
Bárki lesz is ennek a vagyonnak a kezelője, terhet nem vesz át, mert a finanszírozási nehézséget okozó hozamot egyből lecsökkentheti, a működési költségeket pedig még növelheti is. Igaz, utóbbi tétel eddig sem volt kevés, tavaly a működés 700 millió forintot emésztett fel, felerészben a 45 munkatárs béreként. A feladatra vállalkozó biztosítónak vagy nyugdíjpénztárnak ugyanakkor nem kell milliárdokat elköltenie több tízezer ügyfél becserkészésére, mert őket ingyen megkapja, mint ahogy a nem biztosítási üzletág több milliárd forintot érő rendelői, üdülőházai és más vagyona is ingyen hullanak az ölébe.
Biztosítóból és nyugdíjpénztárból elég sok van a piacon, önsegélyező pénztárból kevesebb. Olyan pedig, amelyiknek igazán jól jönne ez a 40 milliárd forintos állomány, a hozzáértők szerint leginkább egy van: az MKB–Pannónia Egészség- és Önsegélyező Pénztár. Ez a formáció október 1-jén jött létre az MKB Bank és a Pannónia pénztárából. Utóbbi az elmúlt egy évben már magába olvasztotta a bedőlt Quaestor brókercég egészségpénztárát. A vele egy cégcsoportba tartozó Pannónia Nyugdíjpénztár tavaly szintén gazdagodott a Quaestor nyugdíjpénztárának állományával, az idén pedig 10 százalékos tulajdonosa lett az MKB Banknak. Ez az a bank, amelyet az állam idén nyáron eladott, és a Pannónián kívül a többi tulajdonos valódi kilétét csak találgatja a sajtó. Tartják magukat azok a vélekedések, melyek szerint az MNB elnökének, Matolcsy Györgynek, illetve rokoni körének is köze lehet a vásárláshoz. Tény, hogy az MKB (illetve most már MKB–Pannónia) pénztárának igazgatósági elnöke a Fidesz egyik kipróbált embere, Szatmáry Kristóf, aki nemcsak frakciótársa a Dimenzióra szabott legújabb törvénymódosítást jegyző Gelencsér Attilának, hanem egyazon bizottságban ülnek a parlamentben. Az MKB–Pannónia pénztár igazgatóságának tagja Halápi Dóra ügyvéd is, aki az MNB-alapítványok ügyeiben szokott eljárni, mindemellett a kecskeméti Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány kurátora.
A Pannónia Nyugdíjbiztosítónak pedig már van gyakorlata abban, miként lehet egy friss törvénymódosítást kihasználni. Tavaly decemberben született meg az a jogszabály, amely megengedte, hogy nyugdíjpénztár magyarországi székhelyű bankba fektessen, alig két hét múlva pedig a Pannónia bevásárolt a Gránit Bankba. Mindezek után nem lenne meglepő, ha a Dimenzió tagsága és vagyona éppen az MKB–Pannónia-párosnál landolna.
