A hazai cégek csaknem felének még mindig nincs weboldala, és harmaduk szerint nincs is rá szükségük.
A félmilliós magyar cégvilág csaknem fele láthatatlan a fogyasztók számára, nem rendelkezik semmilyen online elérhetőséggel – derül ki az Invitel felmérésből. A cégek 45 százaléka nem rendelkezik saját weboldallal és egyáltalán nincs jelen semmilyen online felületen. Igaz, három éve az online világban láthatatlan cégek aránya még az ötven százalékot is meghaladta. Azonban az elgondolkodtató, hogy a vállalkozások harmada szerint nincs is szükség az online megjelenésre – írja a Piac&Profit.
Pedig azt talán senkinek nem kell részletezni, hogy miért jó, ha legalább az alapinformációk, például egy telefonszám fellelhetők online a cégről. Így a vállalkozást könnyebben elérhetik kérdéseikkel a leendő megrendelők vagy vásárlók. Az sem árt, ha egy vállalkozás saját domainnévvel rendelkező honlappal és könnyen megjegyezhető, céges emaicímekkel rendelkezik. Akik pedig szeretnék egy gombnyomással megosztani ügyfeleikkel, vásárlóikkal az olyan aktuális információkat, mint például a nyitvatartás, törzsvásárlói kedvezmények, akciók vagy új termék érkezése, nekik érdemes a Facebookon céges rajongói oldalt is létrehozniuk. A közösségi oldalak új ügyfelek szerzésében is segíthetnek, akár nyereményjátékok szervezésével, hűségprogramok hirdetésével.
Négy tipp, hogy értelme is legyen a közösségi marketingnek
A közösségi oldalak nemcsak, hogy nem veszítettek népszerűségükből, de gombamód szaporodnak, és egyre több embert tudhatnak követőik között. Ha lépést akar tartani vásárlóival jobb, ha megfogadja ezt a néhány tippet.
A felmérés arra is rámutat, hogy a digitális technológiákkal minden részterületen hadilábon állnak a vállalkozások, legyen szó a számlázásról vagy éppen a felhőalapú szolgáltatások alkalmazásáról. Pedig a felmérés szerint, 67 százaléka azoknak a cégeknek, amelyek valamilyen formában elindultak a digitalizáció útján, úgy érzik, hogy az eladásaik is növekedtek. Sőt, ahol a digitális átállás már megtörtént, ott a cégek 43 százaléka készül új termék vagy szolgáltatás bevezetésére, miközben ez az arány a hagyományos eszközökkel operáló cégeknél jelentősen kisebb, 22 százalék.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
10 évre kitiltották az országból.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
Évről évre egyre többen kénytelenek megbarátkozni a bruttó elszámolással.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
Ez jutott eszébe.
Nem érti Daniel Freund, hogyan árulhat egy gyékényen a német kormány az Orbán-rezsimmel. Témák és vélemények a világsajtóban.
