Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
2007-ben, amikor az építési ágazat gazdasági válság előtti „utolsó jó éve” volt, még hozzávetőleg 230 ezren dolgoztak a szakágban, míg manapság csupán mintegy 150 ezren tevékenykednek az ágazatban. Vagyis jelenleg legalább 80 ezer dolgozó hiányzik az építési iparágból- mondta el a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója a Magyar Nemzetnek.
Petz Raymund szerint a mostani szakemberhiány legfőbb oka az, hogy az elmúlt évek során a magasabb bérek reményében ezrével mentek külföldre munkát vállalni a szakmunkások. Emellett számos szakember ugyan Magyarországon, de más iparágban keresett munkát. Az építőipari bérek ugyanis még hazai viszonylatban is rendkívül alacsonyak a többi ágazat juttatásaihoz, illetve a nemzetgazdasági átlaghoz képest. Különösen igaz ez egyes vidéki cégek alkalmazottai esetében, amelyeknél kifejezetten nyomott fizetésekért foglalkoztatják a munkavállalókat.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az építőipari dolgozók átlagbére tavaly is jócskán lemaradt a nemzetgazdasági átlagtól. A fizikai foglalkozásúak nettó nemzetgazdasági átlagkeresete 121 ezer forintot tett ki, ám az építőiparban dolgozók csak 106 ezer forintot vihettek haza.
