szerző:
Szlavkovits Rita

Először a riválisokat üldözték el Tasó László kedvenc vadászai Hajdúhadházon, majd a terület gazdáival hosszú idő óta békésen megférő állattartókat próbálták elkergetni.

Nemsokára ki kellene hajtani az állatokat, de nem tudjuk hova

– magyarázza Keczán László. „Nekem csak százötven birkám van, de itt huszonöt család ötezer birkáját hozták lehetetlen helyzetbe” – teszi hozzá a fiatalember. „Azzal is megfenyegettek már bennünket, ha nem takarodunk innen, akkor kényszervágásra vitetik a birkákat. De van erre joguk?” – lamentál Keczán.

Egy éve pokol az életük

A Miniszterelnökség egyik államtitkárának vadászaival gyűlt meg a bajuk a hajdúhadházi juhászoknak. A fideszes parlamenti képviselő és jelöltként most is induló Tasó László a tiszteletbeli elnöke a Hajdúhadházi Bocskai István Vadásztársaságnak, amely a szóban forgó terület vadászati jogát megkapta tavaly februárban. Azóta pokol a 25 juhász család élete, folyamatosan fenyegetik és feljelentgetik őket, noha évtizedek óta dolgoznak ezen a legelőn.

©

A Honvédelmi Minisztérium kiképzőbázisához tartozó területről van szó, a Hajdúság és a Nyírség határában. A Hajdúhadház, Bököny, Téglás és Nyíradony közötti 1500 hektárnyi pusztát "húznák ki" a birkák alól. A terület az államé, a Honvédelmi Minisztériumra ruházta át, bár a kiképzőbázis csak mintegy 40 hektárt használ belőle, a többit egy állami cégre, a Kaszó Zrt.-re bízta. A hatalmas sztyepp jogszerű használója körül zavaros minden, de erről majd később. A juhászok számára az új vadásztársaság megjelenése hozott krimibe illő változásokat.

Tasó vadászai jöttek, lőttek, győztek

A vadászati jogot évtizedeken át egy helyi vadásztársaság gyakorolta, velük jól megfértek a juhászok. Azonban tavaly márciustól fokozatosan életbe léptek az új vadászati törvény passzusai, a tájegységek bevezetésével újraosztották a területet, és azzal a vadászati jogot is. A szóban forgó terület a régi hajdúhadházi társaságtól ahhoz a vadásztársasághoz került, amelyben Tasó László a tiszteletbeli elnök. Ez lényegében akkor történt, amikor a Miniszterelnökségen kinevezték államtitkárrá, aki a tízezer főnél kevesebb lakosú települések fejlesztéséért felelős. A politikus vadászai nem tűrik, hogy nyúlhajtásaikat juhászok zavarják. Elmérgesedett a viszony. Most a vadászok miatt földönfutóvá válhat huszonöt család.

©

„Előfordult, hogy körbevették az egyik juhász feleségét, mert éppen ő hajtotta ki az állatokat. Azzal fenyegették, hogy kényszervágásra viszik mind az ötezer birkát. De sorra mindegyikőnket fel is jelentettek” – idézi föl Keczán László az új vadásztársaság megjelenését, azt, hogyan próbálta őket a területről elüldözni.

„Most is éppen a megélhetésünkre elég a jövedelem, amit a birkákból ki tudunk hozni, de ha elüldöznek bennünket, nem tudunk mit csinálni, a környéken nincs szabad föld, már érdeklődtünk, így legfeljebb kamionokkal vihetjük őket a hegyekbe”

– magyarázza a lehetetlen helyzetet a juhász.

„Először tiltott legeltetés miatt jelentettek fel a járási hivatalnál, majd decemberben már szabálysértésért, de a rendőröket is kihívták ránk” – meséli a harmincéves juhász. „A rendőrök meg csak a vállukat vonogatják, mert ők kötelesek intézkedni a bejelentésekre, csak nem tudnak azzal mit kezdeni, hogy nem loptunk, nem rongáltunk, csak a birkák legelik a füvet” – magyarázza Keczán László. A tiltott legeltetés egy kicsit bonyolultabb.

Tiltott vagy kívánatos a legeltetés?

„A tiltott legeltetéssel nem nagyon boldogultak a hivatalok” – állapítja meg a férfi, akinek már a dédapja is itt legeltette a család nyáját. Kiderült, hogy Keczánéknak és a többi juhásznak, bár van ötezer birkájuk, szerződésük nincsen. Így a közigazgatási eljárásban joggal mondják róluk, hogy tiltott legeltetést folytatnak. A természetvédelmi hivatal szerint viszont mivel védett, Natura 2000-es területekről van szó, nem is kell engedély a legeltetéshez, mert a védett gyepet, legelőt kötelező karbantartani. Így ezen jog szerint maradhattak a legelőn. De miért nincs szerződésük? Ez sem egyszerű történet.

„Még az oroszok kivonulása előtt is itt legeltettünk, akkor sem volt semmi gondunk, sőt még a trágyát is segítettek kihordani” – idézi fel Keczán László, aki a régi történetet még a szüleitől hallotta. A majdnem 1600 hektáros terület mindig a honvédséghez tartozott, de az csak 40 hektárnyit használt belőle. Az egyébként Natura 2000-es védettséget élvező legelővel nem is tudna mit kezdeni, így a Kaszó Zrt.-vel, egy erdőgazdálkodó céggel kötött szerződést a kezeléséről. De a területnek csupán 0,7 százaléka erdő. Így végeredményben a juhászok nem tettek mást, mint a természetvédelmi területre vonatkozó „karbantartást” elvégezték. Az uniós csatlakozás után még le is lehetett hívni a földalapú támogatást, ilyenkor volt, hogy mások kötöttek is bérleti szerződést. Ebben az időszakban a bérlő is ráengedte a legelőre a juhászokat, csak a pénzt vette fel. Majd egy rendeletben úgy szabályozták földalapú támogatást, hogy azt bizonyos katonai területekre ne lehessen igényelni, így az időszakos bérlők is eltűntek, maradt az ötezer birka és a juhászok, akik senkit nem zavartak

©

A terület „gazdátlansága" feltűnt a Kaszó Zrt. működésének 2011-2014-es időszakát vizsgáló Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) is. Jelentésében is kifogásolja, hogy bár a Honvédelmi Minisztérium még 2014 januárjában feleslegessé minősített területeket, majd átadta azokat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek, ezt nem vezették át a nyilvántartásba. A jelentést 2015 végén küldte meg az ÁSZ az érintetteknek. Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot és a Kaszó Zrt.-t is, eddig egyik helyről sem kaptunk választ. A jelentésben nem említik, hogy konkrétan mely területekkel kapcsolatosak a kifogások, de azok akár a hajdúhadházi térségre is ráhúzhatók.

Mindenesetre nem csoda, ha a juhászok földhasználata zavarosnak tűnik. Egy biztos, bérleti szerződésük most nincs, korábban évtizedeken át meg tudtak egyezni a honvédséggel, még akkor is, amikor az oroszok használták a területet.

Most gondolhatnánk, hogy az új „birtokos”, a Tasó László nevével is fémjelzett vadásztársaság joggal vegzálja a juhászokat, de valójában a társaság a vadászati jogot szerezte meg a területen, annak éppúgy nem bérlője, mint a juhászok.

Uniós támogatásra vadásznak?

„Ez egy zárt objektum, nekünk is jelenteni kell, ha bemegyünk”

– magyarázza annak a Hajdúhadházi Bocskai István Vadásztársaságnak az elnöke, amelynek tiszteletbeli elnök – mint említettük – Tasó László, a Miniszterelnökség államtitkára. Nagy Gábor szerint nekik nincs is más lehetőségük, mint elzavarni a juhászokat, mert azok tiltott módon legeltetnek. „A tulajdonos a magyar állam, a kezelője a Kaszó Zrt., amely viszont nem adhatja tovább bérbe a legelőt” – zárja rövidre a történet értelmezését Nagy Gábor.

Úgy tudjuk, a tervek szerint még ennek a hónapnak a végéig rendeletben pontosítanák, hogy mely honvédségi területek után lehet majd földalapú támogatást igényelni, és melyek maradnak azok, amelyek után továbbra sem lehet uniós pénzt lehívni. A szóban forgó legelő után, információink szerint, ismét lehetne támogatást felvenni, így már nem is annyira meglepő, hogy megnőtt az érdeklődés a terület iránt.

A lehetetlen helyzetben a juhászok írtak levelet a Kaszó Zrt.-nek, Tasó Lászlónak, a természetvédelmi hatóságnak, még magának Orbán Viktornak is, de nem kaptak választ. Gőgös Zoltán, az MSZP alelnöke vette kézbe az ügyet, ő is írt levelet, ő a Honvédelmi Minisztériumnak. Válaszokra, megoldásra várva.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!