Nem csak főállású alkalmazott kaphat adómentes lakástámogatást

Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó szabályokat, az adómentesség feltételeit a személyi jövedelemadóról szóló törvény, valamint a 15/2014. (IV. 3.) NGM-rendelet tartalmazza. Ezek között nincs olyan kikötés, hogy a támogatottnak főállású alkalmazottnak kell lennie, hogy mióta kell a cégben dolgoznia, illetve meddig kell állományban lennie ahhoz, hogy a támogatást ne kelljen visszafizetni.

A támogatás visszafizettetése elsősorban a munkáltatónak fontos kérdés, nyilvánvalóan feltételül szabhatja, hogy a támogatott meghatározott ideig a munkaviszonyát ne szüntesse meg.

Az adómentességre vonatkozóan rögzített feltételek közül kiemelendő, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatás egyebek között akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik az említett NGM-rendeletben meghatározott igazolásokkal, különösen a támogatásnak a vételár kiegyenlítésére történt felhasználását igazoló okirattal.

Ha a munkáltató nem rendelkezik a megfelelő igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja lakásvásárlás esetén a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja. Mindez azt jelenti, hogy a munkáltatónak a támogatás 1,2-szerese után 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót, 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást kell fizetnie, továbbá ezen összeg alapján meg kell állapítania a 15 százalék személyi jövedelemadót, valamint az egyéni járulékokat. A magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót a részére történő következő havi kifizetésekből kell – meghatározott korlátok mellett – levonni (vagy ha közben a munkaviszony megszűnt, a magánszemélynek kell megfizetnie), az egyéni járulékot pedig a munkáltatónak kell befizetnie, és szembeni követelésként kell nyilvántartásba vennie, amíg azt a magánszemély meg nem fizeti, illetve elengedése esetén a magánszemély adó- és járulékköteles jövedelmeként kell kezelnie.

Egyebekben az adómentesség általános feltétele a rendeltetésszerű joggyakorlás betartása, hogy ez részletesen mit jelent, arról az Adózóna cikkében olvashat.