A befektetők imádják a kínai céget, mely lencséket állít elő olyan óriásoknak, mint a Samsung, a Huawei vagy a Xiaomi. A szelfizés divatja különösen megdobta a cég üzleti forgalmát, amely tavaly 22 milliárd dollár volt. Tíz éven belül ezt szeretnék 100 milliárd dollárra emelni.

A kommunista párt által menedzselt kínai kapitalizmus igazi sikertörténete ez: 10 ezer jüanos kölcsönnel indult egy középiskolát végzett szakmunkás egy tengerpart közeli kisvárosban. Vang Ven-csien (Wang Wenjian) ma 70 éves, és már visszavonult az üzlettől, de szívesen vállal előadásokat. Valóságos sztárnak számít Kínában, ahol példaként állítják a többi vállalkozó elé. Nemcsak üzleti sikerei, hanem újszerű fejlődési filozófiája miatt.

Ha a pénz összegyűlik, akkor az emberek megoszlanak. Ha a pénz megoszlik, akkor az emberek összetartanak

- vallja Vang mester, aki tudja miről beszél. Cégét 1984-ben alapította meg és 1994-ben vitte a tőzsdére Hongkongban. Magának csak a részvények egy töredékét tartotta meg, a többit szétosztotta az akkori dolgozók között. Az elosztás rang és a cégnél töltött idő alapján történt. Így akár az alapító tag vécés néni is milliomossá válhatott, dollárban. Kínában jelenleg valamivel több, mint 2 millió dollármilliomos él a Crédit Suisse svájci bank felmérése szerint.

Cégünk sok alkalmazottja már milliárdos jüanban

- mondja előadásain Vang mester. Aki még nem került fel a Bloomberg dollármilliárdos indexére, hiszen „csak” 800 millió dolláros személyes vagyona van. Ez messze elmarad Kína leggazdagabb emberétől, Jack Mától, mert az Alibaba alapítója csak egy-két vezetővel osztozott a részvényeken, amikor tőzsdére vitte internetes kereskedőcégét New York-ban. A Sunny Optical Technology Group alelnöke a második leggazdagabb ember a cégnél: 600 millió dollárja van. Ő volt az első diplomás, aki annak idején belépett a kisváros kisvállalatához, amely azóta mesés karriert futott be.

Kínában érthető módon büszkék a cég sikereire és reklámozzák a vállalkozást, mint a 40 éve elindult gazdasági reform szimbolikus sztoriját. Egyrészt azért, mert a cég az informatikai szektorhoz kapcsolódva érte el az eredményeit. Peking törekvése az, hogy ne csak nagy külföldi vállalatok összeszerelő üzemeit vonzza magához -az Apple például itt gyártja az iPhone-ok nagy részét-, hanem saját fejlesztésekkel törjön a globális gazdaság élvonalába. A másik ok, amiért igen kedves a Kínát vaskézzel irányító kommunista pártnak a lencsegyártó cég siker sztorija, az az, hogy megőrzi a csapatszellemet a munkavállalók között. Kínában a munkavállalók élete ezer szállal kapcsolódik ahhoz a céghez, ahol dolgoznak. Csakhogy a munkavállalók ma nagyon hamar észreveszik, hogy a tulajdonosok és a menedzsment tagjai gyorsan milliomossá válhatnak dollárban is, míg nekik csak a hazai fizetés jut.

Rohamtempóban emelkednek a bérek Kínában, de ezek még mindig nagyon szerények. A Sunny Optical Technology Group egy átlagos dolgozója alig több mint 41 ezer jüant visz haza egy évben. Vagyis aki nem fogta meg az isten lábát 24 éve, amikor a részvényeket osztották, az ma is nagy beosztással kell, hogy éljen a hétköznapokban. A sok dúsgazdag kisrészvényes egykori munkavállaló viszont remek reklám, így is lehet gazdagodni!

Vajon a jövő is ilyen mesés lesz? A kialakuló amerikai-kínai kereskedelmi háború baljós kilátást jelenthet ezen a területen is. A ZTE mobiltelefon óriást a padlóra vitte Trump döntése, mely kitiltotta őket Amerikából. Azóta Trump meggondolta magát - állítólag nem ingyen - és a ZTE mégsem tűnik el a süllyesztőbe. De a Sunny Optical Technology Group egyik fontos ügyfele, a Huawei is vizsgálat tárgya az Egyesült Államokban. Manapság ez egyáltalán nem jó jel. De hát Vang mester cége ma már szinte az egész világon terjeszkedik: Észak-Amerika, Japán, Dél-Korea, Tajvan és Szingapúr. Itt már jelen vannak, és további terjeszkedésen törik a fejüket a kínai cégnél, mely egy kisváros kisvállalkozásából óriássá fejlődött, méghozzá úgy, hogy közben nemcsak a nagyfőnök, de sok alkalmazott is milliomos lett. Dollárban is. (képünk illusztráció)