Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint az idei első négy hónapban közel 14 ezer tartózkodási kérelmet adtak be munkavállalás céljából. Ez duplája a tavalyinak és triplája a 2016. január-áprilisi időszaknak – írta a G7. Korábban megírtuk, hogy a magyar tehenészeteket gyakorlatilag az indiai vendégmunkások mentik meg. A G7 most arról számolt be, hogy egy Tatabánya környéki gyárban a szerb és ukrán munkavállalók mellett egyre több dolgozó érkezik a közép-amerikai Costa Ricából is.
A Pénzügyminisztérium tavaly június óta engedélyezi a hiányszakmák esetében a munkavállalási engedély mellőzését, ha 3 hónapnál rövidebb időszakról van szó. A kormány ezt a könnyítést azzal indokolta, hogy a külföldi munkavállalók – a bevándorlókkal ellentétben – nem akarnak Magyarországon maradni. A tartózkodási engedélyek iránti kérelmek drasztikus növekedése azonban arra is utalhat, hogy a munkában bevált külföldiek engedélykérelmét többször is beadhatják a három hónap letelte után.
A Pénzügyminisztérium elődje, nemzetgazdasági tárca 2016 júniusában egy debreceni céggel, a Horizon2020 Nonprofit Kft.-vel kötött 450 millió forintos szerződést arra, hogy Ukrajnában kampányoljon a magyarországi munkavállalás mellett. A Magyar Nemzet korábbi cikke szerint a cég vállalta, hogy 5250 ukrán munkavállalót hazai elhelyezkedését segíti. Az Mfor arról számolt be, hogy a kormány számításai szerint ötezret sikerült Magyarországra csábítani.
A munkaerőhiányban nagy szerepet játszik, hogy most mennek nyugdíjba a Ratkó-korszak gyermekei, a munkaerőpiacra lépő 1998-as generáció pedig nyolcvanezer fővel kisebb, 124 ezer fős csoportot képvisel, és a külföldi munkavállalás is vonzó számukra.
