Nem kell a magyarnak a magyar spárga

Ahhoz képest, hogy az Európai Unióban Magyarország a hatodik-hetedik legnagyobb spárgatermesztő, itthon kevés fogy belőle.

  • hvg.hu hvg.hu
Nem kell a magyarnak a magyar spárga

A piaci adatok szerint itthon nagyjából kétezer hektáron háromezer tonna spárgát termesztenek, amelynek 80-90 százaléka exportra megy, főként Németországba és Ausztriába – írja a Világgazdaság. A szezon április végétől június elejéig tart, vagyis legalább olyan hosszú, mint az eperé. Ha a spárgaszezon kezdetekor induló importot is beleszámoljuk, április elejétől június közepéig jó minőségű spárgához lehet hozzájutni.

A magyar gasztronómia azonban csak mostanában kezdte felfedezni a spárgát. Ennek az lehet az oka, hogy a rendszerváltás előtt az ételkészítési tankönyvek nem adtak megfelelő útmutatót a termék felhasználására. A spárga – az export felfutása mellett – csak a kétezres évek második felében jelent meg rendszeresen, statisztikailag mérhetően a magyar háztartások menüjében. Itthon főleg levesként, párolva és (a zöld fajtát) grillezve fogyasztják, jellemzően köretként.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.