szerző:
HVG

Csak egyre szövevényesebbé válik a Buda-Cash Brókerház és a körülötte lévő társaságok botránya. Miközben az egykori befektetők kára nő, a betétbiztosítási alap némi pénzhez jut.

Meghosszabbították az egykori Buda-Cash első fokon börtönbüntetésre ítélt vezetőinek lakhelyelhagyási tilalmát a minap – igaz, egyelőre nem jogerősen. Még börtön is várhat rájuk, hiszen a tavaly októberi elsőfokú ítélet mind az öt menedzsert 7,5 évre ítélte sikkasztásért.

Többet is kaphattak volna, ha a bíróság elfogadja, ami a vádiratban szerepelt: hogy bűnszervezetben síbolták el a brókercég és a hozzá kapcsolódó bankcsoport ügyfeleinek több mint 110 milliárd forintját. Másodfokon erre még sor kerülhet, csak épp nem tudni, mikor lesz ítélet, mivel az ügyészség az utóbbi fél évben nem közölte, milyen indokkal fellebbezett súlyosbításért – tájékoztatta a HVG-t az egyik vádlott védője.

Közben újabb rejtélyekkel tarkítva zajlik a 2015. kora tavaszi brókerbotrány-sorozatot beindító Buda-Cash-sztori. Nem segíti például a tisztánlátást a folyamatokat felügyelő Magyar Nemzeti Bank alá tartozó Pénzügyi Stabilitási Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN). A minap az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) váratlanul közölte, hogy a 2022-es lejáratnál hamarabb, már az idén nyáron vissza tudja vásárolni 107 milliárd forintnyi kötvényeinek egy részét, nagyjából 14 milliárdnyit. Azért kényszerült a kötvények kibocsátására, mert a Buda-Cash csődje után majdnem ennyibe került neki a brókercég érdekkörébe tartozó négy bank, azaz a DRB Bankcsoport ügyfeleinek a kártalanítása, s ennyi pénzt az alapot fenntartó bankok nem tudtak volna egyszerre beletenni. Az OBA közleményéből kiderül, hogy most az érintett pénzintézetek felszámolásából juthat a nem várt milliárdokhoz.

©

A részletekről azonban sem az OBA, sem az erre leginkább illetékes PSFN nem nyilatkozik. A felszámoló cég honlapján követhetők ugyan a bankok vagyontárgyaira és követeléseire kiírt pályázatok, titok viszont, mennyi pénzt fizettek vissza a százmilliárdos nagyságrendben tartozó hiteladósok. Ráadásul az OBA nemcsak a DRB-bankok, hanem további négy pénzintézet, a Széchenyi Bank, az Orgoványi Takarékszövetkezet, az Alba Takarék és a Tisza Takarék felszámolásából is kap pénzt. A DRB-re jutó rész csupán hárommilliárd, az egykori legnagyobb takarékszövetkezet Orgoványé viszont hétmilliárd forint – tudta meg a HVG. Ám az Orgovány betétesei 54 milliárdos, a Széchenyi bankéi és a hozzá tartozó hitelszövetkezetéi együttesen 21,5 milliárdos, az Alba és a Tisza Takarék ügyfelei pedig további 21 milliárdos kártalanítást kaptak, így a nyolc pénzintézetre kifizetett 200 milliárdos kártalanításhoz képest a mostani 14 milliárdos megtérülés szinte aprópénz.

„Amikor a Buda-Cash vezetői 2015 februárjában megtették az emlékezetes önfeljelentést a jegybankban, legfőképpen azt szerették volna, hogy legalább a bankjaik megmeneküljenek. Tény, hogy hiányzott onnan 66 milliárd forintnyi állampapír, amit a brókercég nem vett meg nekik a pénzükből, de más bajuk nem volt. El lehetett volna adni őket. Mindenki jobban járt volna, a kártalanításra nem jogosult ügyfelek, az OBA és az alapot fenntartó bankrendszer is” – emlékezett vissza a HVG érdeklődésére az egyik pénzintézet korábbi dolgozója.

A négy bank vonatkozó beszámolói azonban sokkal nagyobb hiányról, százmilliárdos negatív tőkéről tanúskodnak, ami indokolhatja a bezárásukat. „A felszámolás azonnal leértékeli az adott társaságot. Ezek a mérlegek már a jegybank fennhatósága alatt készültek, nagy rátartással képeztek céltartalékokat, értékeltek le követeléseket és fedezeteket, ezért is folyhat be a vártnál több pénz” – véli az egykori bankos.

A Buda-Cash vezetői elleni vádiratban viszont az áll, hogy a DRB bankok funkciója eleve a brókercég finanszírozása volt, amelynek az 1998-as orosz válság óta dagadó veszteségeit már nem lehetett fiktív ügyfélszámlákkal elrejteni. Az egykori takarékszövetkezetek bankcsoporttá alakítása amúgy bravúr: a Buda-Cash csak így menthette ki őket a takarékszövetkezetek kényszer-integrációjából, hasonlóan ahhoz, ahogyan a kormányfő barátja, Garancsi István nagyvállalkozó is tette a maga Duna Takarékjával.

©

Közben a Buda-Cash több tízmilliárdot követelő befektetőinek jó része nem kapta vissza a vagyonát, még azt sem, ami megmaradt belőle. Például azért nem, mert a végtelenségig húzódik a brókercég és egykori külföldi letétkezelője, a Saxo Bank közötti per. Ez kezdetben magyar bíróságon folyt, és első fokon a Buda-Cash kétmilliárd forintot vissza is nyert, másodfokon azonban az a döntés született, hogy az eljárást újra le kell folytatni, a dán jog szerint. Állítólag legalább azok a befektetők nyugodtan alhatnak, akiknek a vagyona 2016-ban a Buda-Cash meglévő ügyfélportfólióit átvevő – a jegybankelnök unokatestvére tulajdonában álló – Növekedési Hitel Bankhoz (NHB) került, amit pár hónapos agónia után a Magyar Nemzeti Bank idén márciusban ítélt bezárásra. Bár Szemerey Tamás kisbankját a felügyelet hosszabb távon nem tartja életképesnek, ügyfélpénzek nem tűntek el belőle – állítja a végelszámolást intéző PSFN.

Teljes a káosz ugyanakkor a Szemerey üzlettársaként ismert Hauser Zoltán kezében lévő NH Capital nevű cégen keresztül az NHB-val is összeköthető, korábban a Buda-Cash ügyfeleire építő Access Befektetési Alapkezelő körül. Az átláthatatlanság még akkor is aggasztó, ha marginális piaci szereplőről van szó. Ami ott zajlik, azt már-már paródiaként élhetnék meg a pénzüket folyamatosan vesztő befektetők, ha volna kedvük humorizálni. Az Access által kezelt alapok – köztük négy, még az egykori Quaestor által indított alap – egyre sorvadnak, egy részüket már nem is forgalmazzák. Ma már csak körülbelül 300, főként intézményi befektető kétmilliárdja hever, pontosabban fogy bennük, merthogy hozamuk nincs. Az alapkezelő engedélyét a minap visszavonta az MNB, korábbi vezérigazgatójára, az alapokat mindvégig menedzselő Balogh Attilára pedig húszmillió forintos bírságot vetett ki. Sőt ismeretlen tettes ellen feljelentést is tett az alapkezelőnél évekig folytatott – többszörösen szankcionált, de meglepő módon az NHB bukásáig megtűrt – szabálytalanságok miatt. Részben az NHB által orvosolni nem tudott, krónikus tőkehiányos állapot, részben a befektetők érdekeit sértő (például a jegyek árfolyamának leértékelésével vagyonvesztést okozó), illetve a szükséges felhatalmazások híján hozott alapkezelői döntések miatt.

„Tízmilliárdos vagyonú új alapokat kellene indítani a fennmaradáshoz. Erre az NHB már nem volt képes, új befektető kell, és úgy tűnik, lesz is” – titokzatoskodott a HVG-nek egy bennfentes. S lám, egy áprilisi cégirat szerint a Deák-Impex Zrt. nevű cég Palumby Lászlót nevezné ki az alapkezelő vezérigazgatójává, ha a jegybank áldását adná rá. Palumby történetesen az egykori Quaestor Befektetési Alapkezelőt navigálta, így valóban testközelből ismerheti az Accessnél döglődő alapokat. Minderre az után került sor, hogy az Access március végén még azt közölte a jegybankkal, hogy önként felhagy a tevékenységeivel, amelyek lezárásával Balogh Attilát bízta volna meg. E döntést azonban az eredeti tulajdonos, az NH Capital hatályon kívül helyezte, s azonmód intézkedett Palumby kinevezéséről. Így aztán nem világos, ki is delegálná őt.

©

Akárhogy is, kétséges, hogy a 2016-ban és 2017-ben árbevétel nélküli, mostanáig vagyontalan Deák-Impex felkarolhatna egy alapkezelőt, ehhez ugyanis komoly tőkeerő kell. A HVG informátora „a nagykutyáktól független piaci szereplőnek” nevezte a céget, ám a pénzvilágban nem kelt bizalmat az ismeretlenség. Az meg végképp nem, ha egy milliárdos tranzakció finanszírozása nem transzparens. A Deák-Impex márciusban kapta ezt a nevet, amikor megérkezett új és szintén ismeretlen tulajdonosa, Deák Krisztián, aki látványosan, 2,2 milliárd forinttal emelte az alaptőkét. Csakhogy nem készpénzzel, hanem egy hétmillió eurós, március végén lejárt követelés apportálásával, amiről nem tudni, hogy befolyt-e. A fizetést két titokzatos külföldi – egy luxemburgi és egy német – társaságnak kellett teljesítenie. Ha megérkezett is ez a pénz, az MNB nem adhat ki új működési engedélyt addig, amíg nem tisztázott az eredete. Kérdés, kikényszeríthető-e némi átláthatóság, s így véget érhet-e legalább ez a történet.

GYENIS ÁGNES

[email protected]

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MÁV: Egyelőre nem fognak semmit átépíteni az emeletes vonatok miatt

MÁV: Egyelőre nem fognak semmit átépíteni az emeletes vonatok miatt

Állítólag beindult az Intel és a Qualcomm a Huawei-embargó ellen

Állítólag beindult az Intel és a Qualcomm a Huawei-embargó ellen

Ifjú gárdával hozná közelebb egymáshoz Macron a fiatalokat

Ifjú gárdával hozná közelebb egymáshoz Macron a fiatalokat

Téved, ha azt hiszi, csak a magyarok közt akad olyan, aki bántja a teknősöket

Téved, ha azt hiszi, csak a magyarok közt akad olyan, aki bántja a teknősöket

Rendőrök vigyáznak a tiszavirágzásra

Rendőrök vigyáznak a tiszavirágzásra

Újabb tanúkat hallgatnának ki a Hableány-katasztrófa ügyében

Újabb tanúkat hallgatnának ki a Hableány-katasztrófa ügyében