Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Mintegy 10 ezer, építőiparban dolgozó munkavállalót ellenőrzött tavaly a munkaügyi hatóság; közülük 4210 emberről bizonyosodott be, hogy feketén dolgozik – adta hírül a Népszava. Ez 40 százalékos „találati aránynak” számít, noha a korábbi években ennél több embert buktattak le az ágazatban.
A javuló számok ellenére továbbra is az építőiparban fordul elő a legtöbb feketéző. A tavalyi országos ellenőrzések során lebukottak közül minden harmadik ezen a területen tevékenykedett. Ugyanakkor a vendéglátásban is hasonló a tendencia: a vizsgált dolgozók 15 százalékát foglalkoztatták feketén. A lap szerint a kereskedelemben 10-ről 11, a vagyonvédelemben 18-ról 26 százalékra nőtt az ilyen munkavállalók aránya.
A cikkben megemlítik, hogy a feketézők lényegében védőháló nélkül dolgoznak a koronaválság idején, mert ha elbocsátják őket, nem számíthatnak (az európai viszonylatban legszűkmarkúbban mért) három hónapos álláskeresési járadékra sem. Márpedig sokakat éppen a feketefoglalkoztatás által leginkább érintett ágazatokból, például a vendéglátásból bocsátottak el.
“Az építőiparban valóban sok a foglalkoztatási szabálytalanság, az azonban nem tűnik reálisnak, hogy az ágazatban tíz munkavállalóból négyet feketén foglalkoztatnának” – mondta a Népszavának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Hangsúlyozta, hogy a feketemunka ellen a szakszövetség is küzd, ugyanis az ügyeskedők komoly versenyhátrányba hozzák a tisztességesen működő vállalkozásokat. Koji tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy tavaly év végére sokat tisztult a piac.
