Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
84 százalék ment a kormánymédiához, közpénzből.
Az állami hirdetési pénzek 84 százaléka köt ki a kormánypárthoz közeli cégeknél - derül ki a Kantar Hungary adataiból, amelyeket a G7 gazdasági portál elemzett.
A koronavírus-járvány alaposan megvágta a hazai cégek reklámköltéseit, a piaci költések 7,4 százalékkal estek vissza. Ezzel szemben az állami hirdetések összege 11,6 százalékkal nőtt.
Az adatok a hazai cégeknél elköltött pénzekre vonatkoznak, tehát nincs bennük a Google- és Facebook-hirdetések ára. Ez tavaly 59,2 milliárd forintot tett ki.
Az állami hirdetések növekedése a G7 becslése szerint a piaci visszaesés miatt elmaradt bevételek harmadát pótolta ki. A legnagyobb bevételre a napilapok és a közterületi hirdetők tettek szert a közpénzből, legkevésbé az online médiát érintették.
Az állami reklámköltéseknek 2019 első öt hónapjában még 66, idén már 84 százaléka került olyan médiavállalkozásokhoz, amelyek a NER-hez köthetők. 2020-ban júniusig 24 milliárd forintos volt ez a torta.
A járvánnyal kapcsolatban a Miniszterelnökség 13,7 milliárd forintot költött hirdetésre, részben más közlésekre szánt pénzek átirányításával.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.