Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Naponta átlagosan 207 műszaki hiba lépett fel a fővárosi tömegközlekedés szervezője, a BKK járműflottájában június 1-je és augusztus 3-a közt – írja a G7 a Közlekedő Tömeg Egyesület által a BKK-tól kikért adatokra hivatkozva. Mivel közel 2,5 ezer jármű közlekedik a fővárosban, ez azt jelenti, hogy egy átlagos nyári napon minden tizenkettedik jármű lerobban rövidebb-hosszabb időre – beleértve ebbe a villamosokat, a trolikat és a buszokat is. A hibák elhárítása átlagosan 64 percet vett igénybe.
A buszokból naponta átlagosan 145 romlott el. Ez akkora mennyiség, hogy 2-3 tucat járművet kell folyamatosan csak azért a flottában tartani, hogy a lerobbanó buszokat ezekkel ki lehessen váltani. Ehhez ráadásul sofőröket is készenlétben kell tartani, ami szintén költség, és a műszaki hibák esetén gyakran üresen kell jönni-menni a pótlóknak, amely szintén pénzbe kerül. Így az összesített buszköltségek jelentős részét a hibák kezelése viszi el.
A megközelítőleg 1600 fővárosi és agglomerációs busz közül ma már csak körülbelül ezer tartozik a BKV-hoz, 450-et a VT-Arriva, közel 200-at pedig a Volánbusz működtet. A VT-Arriva, illetve a Volánbusz flottája is kezd korosodni, lassan ezek cseréjét is el kellene kezdeni, de messze a BKV flottája a legidősebb. Így nem meglepő módon az egy buszra jutó hiba a BKV-nál a legmagasabb. Az életkor mellett azonban másnak is hatása kell, hogy legyen a hibákra, hiszen a BKV-buszok több mint ötször gyakrabban hibásodnak meg, mint a külsős üzemeltetők által használt járművek. A BKV flottája a sok kis darabszámú beszerzés miatt nagyon vegyes, a G7 által ismertetett adatok alapján pedig nagy különbség van az egyes típusok meghibásodási gyakoriságában.
Amúgy természetesen nem újdonság, hogy a BKV-nál nagyon komoly problémák vannak, a cég éves jelentéseiben kendőzetlenül le szokta írni, mennyire kritikus a helyzet.
A fejlesztésekhez pedig pénz kellene, ami nincs. Az e-jegyrendszer miatti veszteség és az alulfinanszírozottság miatt 4,7 milliárd forint volt a BKK vesztesége 2019-ben. A BKV szintén veszteséges volt, ott 3,8 milliárd volt a veszteség. És ez még jó év volt, 2020-ban alaposan keresztbe tesz a járvány és a kormány, amely forrásokat von el a fővárostól.
