Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az e-jegyrendszer miatti veszteség és az alulfinanszírozottság miatt 4,7 milliárd forint volt a BKK vesztesége 2019-ben. A BKV szintén veszteséges volt, ott 3,8 milliárd volt a veszteség. És ez még jó év volt, 2020-ban alaposan keresztbe tesz a járvány és a kormány.

4,7 milliárd forintos veszteséggel zárta a 2019-es évet a budapesti közösségi közlekedés szervezője és központi cége, a BKK – derül ki a társaság beszámolójából. A veszteség összege példátlanul magas, de egyáltalán az se nagyon fordult még elő, hogy a közlekedési vállalat egyáltalán veszteséges lett volna. Az indoklás szerint „a veszteség alapvetően két tényező következménye: egyrészt a kudarcba fulladt e-jegyrendszer veszteségéből 6,1 milliárd forint 2019-ben került elszámolásra, másrészt a fővárosi közgyűlés a BKK számára csak 10,4 milliárd forint kompenzációt hagyott jóvá”.

Már 10 milliárd forint röpült ki az ablakon

A „kudarcba fulladt e-jegyrendszer” alatt nem a most használatban lévő mobiljegyet értik, hanem a német Scheidt & Bachmann által fejlesztett (egy időben Rigo néven futott) rendszert. Ezt hosszú évek alatt sem sikerült beüzemelni, a BKK végül 2018 novemberében bontott szerződést a kivitelezővel. Tarlós István exfőpolgármester azt állította, ő nem tudott semmiről, a botrány mindenesetre Dabóczi Kálmán BKK-vezérnek az állásába került.

©

Ezt követően (és a közelgő önkormányzati választások előtt) döntött úgy a városvezetés, hogy Budapest a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. platformján mobiljegyet vezet be, ami meg is történt. Ez azonban nem igazi e-jegy, hanem csak mobilfelületre költöztetett papírjegy (illetve bérlet, ugyanis többnyire bérlet típusú termékeket lehet az alkalmazásban venni). Az ígéret akkoriban az volt, hogy a mobiljegy továbbfejleszthető igazi e-jeggyé, amely elérhetővé tenné például a használattal arányos számlázást.

Az önkormányzati választások után a BKK új (azóta lecserélt) vezérigazgatója, Varga Ivett arra utalt a hvg.hu-nak adott interjújában, hogy új, saját, igazi e-jegyrendszert akarnak. Amiből egy darabig jó eséllyel nem lesz semmi: közbejött ugyanis a koronavírus-járvány. A fővárosi közösségi közlekedésnek hatalmas bevételkiesést okozott a lezárás, ahogy a fővárosi önkormányzatnak is. Ráadásul a kormány nemhogy segítené az önkormányzatot, forrásokat von el tőle. A budapesti tömegközlekedés állami finanszírozását pedig már évekkel ezelőtt minimálisra csökkentette, és semmiféle hajlandóságot nem mutatott a források növelésére.

Varga Ivett
©

A Scheidt & Bachmann-féle kaland összköltsége már 10 milliárd forint fölött jár, a BKK pedig még mindig fizeti egy pár évvel ezelőtt megkötött tanácsadói szerződés díját, havi 18 millió forintot.

Az állam (a kormány) alig ad pénzt

A BKK 2019-ben összesen 201 milliárd forint bevételt számolt el. Ezen belül 67,3 milliárd volt a jegy- és bérletértékesítés bevétele, 1,4 milliárddal több, mint a megelőző évben – a növekedést szokás szerint (minthogy áremelés nem volt) „üzletpolitikai intézkedésekkel” magyarázzák, például az első ajtós járatok számának növelésével.

A turistaforgalom bővülésének következtében a napijegy típusú termékek értékesítési volumene 10 százalékkal emelkedett. A BKK évek óta igyekszik az árképzését a turisták irányába terhelni, 2020 ezért is lesz különösen cudar év, a járvány miatt a turizmus ugyanis egy időre teljesen leállt, a korábbi évek szintjét pedig éves átlagban sem fogja megközelíteni. A természetes személyeknek szóló havi bérlet a BKK legsikeresebb bérlete maradt, havi (30 napos) és félhavi (15 napos) bérletekből közel 4,5 milliót adtak el 2019-ben. Ebből származott az összbevétel fele, mintegy 33,4 milliárd forint.

A szociálpolitikai menetdíj-támogatás, amit az állam ad a kedvezményesen utazók miatti bevételkiesés kompenzálására, 14,8 milliárd forint volt,  valamivel kevesebb, mint 2018-ban. Pótdíjakból 2,6 milliárd folyt be, valamivel több, mint a megelőző évben.

A BKK bevételei közt a legnagyobb szeletet a fővárosi önkormányzattól kapott 96,4 milliárd forintos támogatás tette ki.

©

A BKV alulfinanszírozott

A cég összesen 205 milliárd forint kiadásán belül a legnagyobb részt a közvetített szolgáltatások 166 milliárdja tette ki – a BKK ugyanis a főváros megbízásából megrendeli a tömegközlekedési szolgáltatásokat külső cégektől, elsősorban a szintén önkormányzati BKV-tól, kisebb részben a VT Arriva buszos szolgáltatótól, a Volánbusztól, amely szintén szolgáltat a főváros területén, illetve a MÁV-HÉV-től. A HÉV-et még Tarlós István főpolgármestersége alatt szervezték ki a MÁV alá, kompromisszumos megoldás gyanánt: a kormány ugyanis nem akart több támogatást adni a közösségi közlekedésre, de Tarlós lepasszolhatta a HÉV-et, így csökkentek a kiadások.

A BKV-n kívüli buszos szolgáltatók (elsősorban a VT Arriva) 25 milliárd forint szolgáltatási díjat kaptak, a Volán 651 millió forint átalányt, a MÁV–HÉV 1,5 milliárd forint átalányt.

A BKV 132,3 milliárd forint szolgáltatói díjat kapott, de ebben benne van 7,4 milliárd forint alulkompenzációs összeg – a BKV ugyanis alulfinanszírozott, és ugyan tulajdonosa az önkormányzat, de a tulajdonosi jogokat a BKK gyakorolja felette. Így a BKV alulfinanszírozottsága a BKK könyveiben csapódott le.

©

A közszolgáltatás vastagon veszteséges volt a BKV-nál

Ezzel együtt a BKV is veszteséges volt 2019-ben, az évet 3,8 milliárd forintos mínuszban zárta. Ráadásul a közszolgáltatási tevékenységen (vagyis a közösségi közlekedési szolgáltatáson) ennél nagyobb, 4,5 milliárdos veszteséget ért el. Amit némileg szépített az egyéb tevékenységek 635 millió forintos nyeresége.

A 156 milliárd forintos összbevétel nagy részét a BKK-tól kapott 132 milliárd forint közszolgáltatási díj tette ki. A bevétel jelenősen, több mint 10 százalékkal nőtt 2018-hoz képest, egyrészt a több közszolgáltatási díj, másrészt a Stadionok irodaház 2018 végi eladása miatt.

Jelentősen nőttek azonban a kiadások, több pénzt vitt el a járművek üzemeltetéséhez szükséges gázolaj és gáz, az áram költsége pedig 4,5-ről 6,1 milliárd forintra nőtt – a fogyasztáscsökkenés ellenére, mert az áremelkedés 40 százalékos volt. Bő egymilliárd forinttal több ment el alkatrészekre. 2019-ben volt esedékes a 4-es, 6-os villamosvonal Combinóinak nagyjavítása, főjavításon estek át az Alstom- és a kisföldalatti metrók, sok pénzt vitt el az alacsonypadlós Volvo csuklós buszok javítása is.

©

A bérköltség közel 10 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző évben, összhangban az általános béremeléssel. A nagyjából stabil, 10,3 ezer fős létszámra 54 milliárd forint ment el.

Már 2018-ban nagy volt a baj

A BKK és a BKV 2019-es veszteségei semmi jót nem vetítenek előre, minthogy az még békeév volt, 2020-ban a járvány brutális bevételkieséssel jár. Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes már májusban 20 milliárd forint körüli bevételkiesésről beszélt. A fővárosi önkormányzat pedig egyrészt a járvány miatt (a saját bevételei is csökkennek), másrészt a költségvetési és politikai támadásai miatt aligha lesz abban a helyzetben, hogy pótolja a pénzt.

©

Ez persze nem jelenti (legalábbis rövid távon), hogy veszélyben lenne a közösségi közlekedés működtetése, első körben nyilván az új beruházásokon spórolnak – erről Varga Ivett előző BKK-vezér beszélt is a hvg.hu-nak. Aztán persze következnek a pótlóberuházások (például nem tudnak új buszokat venni az elaggott régiek helyére). És az is biztosra vehető, hogy a 2021-es bértárgyalások nem lesznek egyszerűek.

Közben már a BKV 2018-es üzleti jelentése elég borzasztó képet festett. 2017-hez képest jóval több menetkimaradás volt műszaki ok vagy személyzethiány miatt a BKV trolijainál és a buszainál. Különösen a buszos ágazatban voltak komoly problémák, a személyzet hiánya miatt 800 után 1700-ra emelkedett a kimaradt járatok száma, a műszaki okból fakadóké 26 ezerről 44 ezerre nőtt. A szolgáltatást a BKV-tól megrendelő BKK bónusz-malusz rendszerben honorálja és bünteti a tolerálható menetkimaradási szint tartását, a buszos kimaradások miatt a BKV 214 millió forintot bukott, a trolis kimaradások miatt 25 milliót. Ezt kompenzálta a metró- és a villamoságazat elvártnál jobb teljesítménye, így végül a BKV 95 millió forintos bónusszal zárt. A 2019-es üzleti jelentés még nem nyilvános, a helyzet azonban aligha javult, a bónusz-malusz egyenleg vége 48 millió forintos plusz lett, vagyis jóval rosszabb, mint 2018-ban. És az is biztos, hogy nem javult jelentősen a BKV járműállományának átlagéletkora és állapota sem.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A kormány is elismerte: már jött uniós pénz a pandémiaválság csillapításához

A kormány is elismerte: már jött uniós pénz a pandémiaválság csillapításához

Joe Bidenék 300 ezer dollár adót fizettek be tavaly

Joe Bidenék 300 ezer dollár adót fizettek be tavaly

7 milliárd forintot érő vécét küld az űrbe a NASA

7 milliárd forintot érő vécét küld az űrbe a NASA