Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Még annál is jobban visszaestek a beruházások Magyarországon július és szeptember között, mint az április és június közötti időszakban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett adataiból. A harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 12 százalékkal kevesebb beruházás volt, de még a második negyedévhez képest is 2,1 százalékos volt a csökkenés.
Pedig ekkor már túl voltunk a járvány első hullámán, szeptemberben is csak kezdődött a második hullám. A fejlesztések nagyrészt azért estek vissza, mert a nagyobb, külföldi érdekeltségű vállalatok visszafogták a beruházásaikat – magyarázta a KSH. A költségvetési szervek beruházásai csak 7,2 százalékkal csökkentek, részben azért, mert az EU-s pénzekből finanszírozott projektek száma nem esett annyira sokat, mint bármi más.
Azon nem kell meglepődni, hogy melyik szektorban pörögtek a legjobban a beruházások: az egészségügyi szolgáltatásoknál majdnem megduplázódott a mutató, egész pontosan 98 százalékkal nőtt.
Ezen kívül a kereskedelemben mértek növekedést, ott 6,3 százalékkal volt több beruházás, mint egy éve ilyenkor.
Az, hogy a feldolgozóiparban 18 százalékos visszaesést mértek, nagyrészt a járvány okozta válságnak tudható be. Az viszont, hogy az ingatlanügyleteknél 12 százalékkal estek vissza a beruházások, csak részben magyarázható a válsággal: a kedvezményes lakásáfa 2019. végi kivezetése után – és a 2021-es visszavezetés előtt – járvány nélkül is rossz számok jöttek volna a lakásépítésekről. A válság erre annyival tett rá, hogy a bérbeadásra épített üzleti létesítményekből is kevesebbre lett szükség.
