Tetszett a cikk?

Átalakult a vásárlás a koronavírus-járvány kezdete óta, de a tavalyi pánik már a múlté, és a tumultusok is kezelhetők – erről is beszélt a hvg.hu-nak Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A szakembert arról is kérdeztük, hogyan érintik a céget a kormányzati intézkedések és megszólalások.

hvg.hu: Hogyan reagáltak a vevők a járvány harmadik hulláma miatt kilátásba helyezett újabb szigorításokra? Megint volt pánikvásárlás, vagy más beleszoktunk?

Heiszler Gabriella: Az első hétvégén erősebb volt a forgalom, de nem volt duplázás vagy roham, inkább egy 10 százalékos emelkedést tapasztaltunk. Azt is inkább annak tudom be, hogy hirtelen otthon maradt a gyerek, és valamit főzni kellett neki.

hvg.hu: Mit vesznek ilyenkor az emberek?

H. G.: Mindent. Nincs olyan élesztőhelyzet, ami tavaly volt. Az alapélelmiszerekből egy kicsit többet vesznek: kicsit több rizst, lisztet, olajat – de plusz egy zacskóval, nem egy karton lisztet vittek haza. Egy kicsit látni a húsnál is a növekedést, vagyis azoknak a termékeknek a forgalma nőtt meg, amelyek a főzéshez kellenek. Máshol inkább átrendeződés van: mivel nincs iskola, nem veszel túrórudit a gyereknek, de veszel joghurtot, amit otthon megeszik.

hvg.hu: Az esti sáv mennyire vészes?

H. G.: Nem igazán, megszokták az emberek, hogy hét óráig végezni kell. Szerencsére azért a home office-os világ hozott egy kis rugalmasságot: aki otthon dolgozik, annak van lehetősége arra, hogy napközben elszaladjon vásárolni. Az első egy-két napban volt abból feszültség, hogy háromnegyed hét után nem engedjük be az embereket, de ma már nincs ebből gond, megszokták a vevők.

hvg.hu: A kormány most tárgyal a kamarának arról a javaslatáról, amely alapján négyzetméter alapon korlátoznák a boltokban kiszolgálható vásárlók számát. Ez a mostani vevőszámok alapján mennyire tartható? Vagy milyen intézkedéseket kell ahhoz tenni, hogy tartható legyen?

H. G.: Igazából nagyon egyszerűen tudjuk szabályozni: annyi kosarat vagy bevásárlókocsit teszünk ki, ahányan bejöhetnek. Esetleg ráteszünk tíz százalékot, hogy akik épp pakolnak a kocsiba, azokat beleszámoljuk. Léteznek mindenféle technikai megoldások, utánanéztünk azoknak is, de ez tűnt a legjobbnak.

Heiszler Gabriella
SPAR

hvg.hu: Az önkiszolgáló kasszák gyorsítják, vagy lassítják a vásárlás folyamatát?

H. G.: Érzetben gyorsítják, valójában lassítják. Amíg valamit csinálsz, másképp telik az idő. De mindig is lassabb lesz egy vevő, mint egy pénztáros. Akkor éri meg időben, ha kevés terméket vásárol valaki, ennél nagyobb kosárnál már nem.

Márpedig az emberek most jellemzően kevesebbet mennek el vásárolni, de olyankor több termék kerül a kosárba. Nincs ez másként a SPAR-nál sem, ahol tíz százalékkal kevesebb a vevőkontaktus. Ugyanakkor az emberek most még inkább árérzékenyek, az akciós termékek aránya a kosarakban még a 2009-2010-es válságidőszakot is meghaladják.

hvg.hu: Összességében mire számítanak? Milyen év lehet 2021?

H. G.: Forgalomban továbbra is növekedésre számítunk, bár ennek nagyon nagy része az inflációból ered, hiszen az élelmiszerek átlagos drágulása ma Magyarországon 6-7 százalék körül van. Ezért – ahogy versenytársainknak is – szerintem jó árbevételt tudunk elérni, de szűkülni fognak a marzsok. Ha egy saját márkás, olcsóbb lisztet adunk el, az 50 forinttal olcsóbb, mint egy márkás, de innentől mi is kevesebbet keresünk vele.

hvg.hu: Az árbevételhez mért kiskereskedelmi különadó ilyen helyzetben hogyan érinti a céget?

H. G.: Rosszul, ahogy mindenki mást. Mi be fogunk fizetni nagyságrendileg havi egymilliárd forintot, ami elviszi a nyereségünk 80-90 százalékát. A nyilvános mérlegadatokból látszik, hogy ha a nyereség 3 százalékot tesz ki, akkor jó évet tudhatunk magunk mögött – egy átlagos évben 2,5 százalék, amit pont elvisz az adó. (A SPAR Magyarország Kft. legfrissebb, a 2019-es évre vonatkozó beszámolója szerint a társaság 575,6 milliárd forint nettó árbevételt ért el, míg adózott eredménye 16,4 milliárd forint volt, ez 2,8 százalékot tett ki – a szerk.) És közben egy másik törvény azt írja elő, hogy nyereségesen kell működni, mert különben elveszik az élelmiszer-forgalmazási engedélyünk.

hvg.hu: Egy ilyen helyzetben nem gondolta meg azt a SPAR – akár az anyacég –, hogy valamiféle diszkontosítással csökkentse a működési költségeit?

H. G.: Mi nem vagyunk diszkont, így más megoldást kell keresni. Gyengébben lemásolni azt a modellt szerintem nem a jó irány, inkább azt kell megmutatnunk, ami nálunk jobb. Igen, az pénzbe kerül, hogy egy ember áll a pult mögött. Ugyanakkor az ember tud beszélgetni, és egy csirkecombot is tud venni, ha annyira van szüksége, és ha kinéz magának egy karajt, akkor kérheti pont azt. Igenis, megvannak azok a vásárlási helyzetek, amikor ennek megvan az előnye.

hvg.hu: Ha a skála másik végét nézzük: mennyire látnak arra lehetőséget, hogy a kistelepüléseken terjeszkedjen a Spar? A kistelepülések ellátottsága központi kérdéssé vált, az állam is kidolgozott ennek érdekében egy támogatási konstrukciót.

H. G.: A mostani kalkulációink alapján az 1000-1500 fős települések ellátása még benne van a SPAR üzleti modelljében, vannak is erre példák: Nyírádon, Csólyospáloson is jelen vagyunk, partnereink közül többen pályáznak is, van, aki már sikerrel. Ez valóban országos szintű probléma, és magam sem látom, hogy a nagyon kicsi, pár száz lelkes településeken hogyan lehet gazdaságosan megoldani az ellátást. Illetve azt látom, hogy például Írországban, ahol szintén vannak ilyen elaprózott kistelepülések, ott minden egyben van: a bolt, a posta, a kocsma, a dohánybolt – és ez talán eltart egy embert. Az már megint más kérdés, hogy mekkora áruválasztékot lehet itt bemutatni, ennek megvannak a korlátai. A másik megoldás lehet a mozgóbolt.

 

hvg.hu: A kormányzat részéről újra egyre többször hangzik el az is, hogy a kiskereskedelem kerüljön nemzeti tulajdonba. Nagy István agrárminiszter a napokban egy interjúban ezt azzal indokolta, hogy egy ilyen konstrukció nagyobb árstabilitást hozna. Mit gondol erről?

H. G.: Hacsak nincs a terméklánc árszabályozva, akkor ez nem értelmezhető. Éppen a mezőgazdaság az, ahol ugyanaz a termék hol olcsóbb, hol drágább: az egyik évben túltermelés miatt alacsony az ár, a másik évben ennek pont az ellenkezőjét látjuk. Ez nem csak az almára igaz, de a tejre meg a sertéshúsra is. Árstabilitást szerintem a piaci verseny tud hozni a legjobban, hiszen mindenki jó áron szeretné árulni a portékáját.

Növekedést hozott a pandémia

738,9 milliárd forintos forgalmat ért el tavaly a SPAR Magyarország 588 áruháza összesen – derült ki a társaság évértékelő sajtótájékoztatóján. Ez 8,7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, öt év alatt pedig több mint 40 százalékkal tudta növelni forgalmát az áruházlánc. A bővüléshez hozzájárult a hálózat bővítése is: az elmúlt évben négy új áruházat építettek és 14 másikat újítottak fel, a franchise hálózat pedig 17 új egységgel bővült, így az ilyen boltok száma már meghaladja a kétszázat. A 207 üzlet közül 119 található benzinkutakon.

Ahogy általában a hazai kiskereskedelemben, a Sparnál is jelentős növekedést mutatott 2020-ban az online forgalom, ezt jelenleg 29 autóval, illetve taxikkal bonyolítja az üzletlánc, amely arra számít, hogy középtávon forgalma 5-6 százaléka jön majd a webshopról.

A Sparhoz tartozó, a lánc üzleteit kiszolgáló bicskei húsüzem tavaly 45 milliós bevételt produkált – ezzel az egyik legnagyobb húsfeldolgozónak számít Magyarországon. A kapacitás szűkössége miatt e mellett a Regnum perbáli húsüzeme is a Spar feldolgozójává vált, ez az üzem novemberben kezdte meg a működését.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!