MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A Mozdonyvezetők Szakszervezete nem ért egyet és nem írta alá a MÁV-csoportra vonatkozó bérmegállapodást.
A szakszervezet szerint
a menedzsment/tulajdonos által felkínált új, középtávú megállapodásban a 2021-2022-2023. évekre garantált béremelés és más jövedelemelemek mértéke – figyelembe véve a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank makrogazdasági prognózisait és a költségvetési törvényt is – három év távlatában sem biztosítja a mozdonyvezetők, vasutas munkavállalók reálkeresetének érzékelhető növekedését.”
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Mager Andrea korábban azt közölte, a hároméves bérmegállapodás keretében július 1-jétől évente átlagosan 5 százalékkal, 2023-ig összesen 15 százalékkal emelkedik az egyes állami tulajdonú vállalatoknál dolgozók bére. Ennek értelmében többet kapnak majd a MÁV-Volán, a Magyar Posta és a Vízmű dolgozói is.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete azonban úgy látja, hogy a bérmegállapodás „helyben járást” jelent.
„A vasutas bérek vásárlóértékének ez a középtávú stagnálása elfogadhatatlan, tulajdonképpen »eltünteti« az előző időszak, különösen az előző hároméves megállapodás elvitathatatlan eredményeit. Kimondottan érthetetlen és magyarázhatatlan ez a tulajdonosi (kormányzati) akarat akkor, amikor az említett prognózisok az EU viszonylatában magas szintű infláció lassú csökkenése mellett, jelentős GDP-növekedéssel számolnak, és a minimálbérek soha nem látott emelését is bejelentette a kormányfő” – írták.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete úgy ítéli meg, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok munkavállalóinak nemcsak részt kell venniük a nemzetgazdasági teljesítmény növelésében, hanem részt is kell kapniuk annak eredményeiből.
