Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
MET Česká Republika elnevezésű leányvállalatának megalapításával a cseh piacra is belépett a svájci központú, de magyar hátterű, és a kormányzattal szoros kapcsolatot ápoló MET-csoport. A cseh bejegyzésű cég első körben az energiaintenzív ipari nagyvállalatokra és a közműszolgáltatókra összpontosít, de a későbbiekben bővíteni kívánja ügyfélkörét kisebb vállalati ügyfelekkel és háztartásokkal is – tájékoztatta az energiavállalat szerdán az MTI-t.
A közlemény szerint a MET-csoport újonnan alapított leányvállalata már megkapta az áram- és gázkereskedelemhez szükséges engedélyeket Csehországban. A MET korábban is aktív volt ezen a piacon: nemzetközi tevékenysége részeként a közelmúltban visszagázosított LNG-t (cseppfolyósított földgáz) szállított a cseh piacra, Németországban lekötött LNG-importkapacitásai révén.
A cégcsoport a közelmúltban hosszú távú LNG-megállapodásokat kötött az Egyesült Államokkal, és földrajzi szempontból az egyik legdiverzifikáltabb LNG-importstruktúrával rendelkezik Európában – írják.
A közlemény szerint a MET európai integrált energiavállalat, amelynek tevékenysége kiterjed a földgáz- és az árampiacra, valamint energiapiaci eszközök fejlesztésére és működtetésére. Leányvállalatai révén 17 országban van jelen, 30 ország gázpiacán és 39 nemzetközi kereskedési ponton aktív. A MET jelentős tapasztalattal rendelkezik a zöld (megújuló) és a rugalmassági (kiegyenlítő) energiapiaci eszközök üzemeltetésében.
A cégcsoport konszolidált árbevétele 2023-ban 24,5 milliárd euró (10 ezer milliárd forint) volt. A vállalat gázpiaci forgalma 88 milliárd köbméter, míg az árampiaci forgalma 68 terawattóra (TWh) volt.
Kormányzati hátszéllel dagadó vitorla
A 2007-ben Lakatos Benjamin által alapított MET igazgatóságának korábbi elnöke Lantos Csaba volt, aki jelenleg energiaügyi miniszterként dolgozik. A vállalaté a Dunamenti Erőmű is, de igazán akkor vált ismertté, amikor kiderült, hogy az állami MVM-mel kötött bizonyos szerződések meglehetősen jó üzleti helyzetbe hozták. Az MVM ugyanis olyan nyugati gázszállítási lehetőségekhez kapott egyedi hozzáférést, amit nem volt képes teljesíteni, így át kellett adnia a jogosítványokat – amelyeket végül az akkor még átláthatatlan tulajdonosi hátterű MET szerzett meg.
Az energetikai társaság addigi tulajdonosait – köztük Garancsi Istvánt és a Molt – 2018 végén vásárolta ki Lakatos Benjamin, és vált többségi tulajdonossá.
A MET-csoport 2018 júniusában vette meg a legnagyobb hazai gázszolgáltató, a Tigáz Földgázelosztó Zrt. részvényeinek 98,99 százalékát, majd ez év júliusában az Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. által menedzselt Status Energy Magántőkealap leányvállalata, a Status Energy Kft. tőkeemelés révén 49,57 százalékos közvetett részesedést szerzett a Tigázban.
2019 végén a szingapúri hátterű Keppel Infrastructure svájci leánycége 53 millió eurót fizetett a MET egyötödnyi részvénypakettjéért, ebből azóta a társaság honlapja szerint 10 százalékot eladott Lakatos Benjaminnak.
Tavaly májusban arról írtunk, hogy a MET szemet vetett a litván Achemos Groupra, a csoportot elsősorban a Klasco logisztikai cég, illetve a cég gázkereskedelmi üzletága érdekelheti. A MET nem nyilatkozott az értesülésről.
