Második kiadásban jelenik meg a hetekben Berlinben egy álnéven író német kutató nagy port felvert könyve, amely azt állítja: a Korán nem kis részben nem arabul, hanem az arámi nyelv szír nyelvjárásában íródott. Egy szakfolyóirat a könyvet mérföldkőnek nevezte a Korán-kutatásban.

A Korán Isten szava a muszlimok szemében, akik nagy gondot fordítanak rá, hogy szépen mondják fel, művészien recitálják a szövegét, illetve kalligrafálják a betűit. Magát a szöveget azonban szóról szóra ugyanúgy kell mondaniuk ma is, ahogyan azt – a muszlim hagyomány szerint – Isten ékes arab nyelven Mohamednek, Gábriel arkangyal közvetítésével, kinyilatkoztatta. Ez egyben azt is jelenti, hogy noha ma a világon élő mindegy kétmilliárd muszlimnak immár több mint 90 százaléka nem arab anyanyelvű, és a Koránnak számtalan fordítása létezik, mégis, e Könyv isteni eredetű szent szövegnek csak arab eredetiben számít; a többi pőre interpretáció, oktatási segédlet csupán, lépcsőfok az igazi, az arab nyelvű Korán megismeréséhez. Nem véletlen, hogy a két magyar Korán-fordítás közül Simon Róbert bőséges jegyzetapparátussal együtt, csak magyarul publikált, és a laikus nagyközönség által olvasott fordításával szemben az 1998-ban alakult Magyar Iszlám Közösség első sejk-elnökének Mihálffy Balázsnak a fordítása, amelyet a magyarországi mecsetekben olvasnak, kétnyelvű. Ezért van, hogy bár például a God, Theos, Dieu, Gott, Bog az istenség egyformán érvényes megnevezései (kivált például valakinek az anyanyelvén), a muszlimok mégis arab nevén, Allahnak mondják az Istent.

A 114 fejezetből (szúrából) álló Korán szövegének, szavainak, nyelvének történeti-interdiszciplináris tanulmányozása, szabad, kritikai elemzése a legenyhébben szólva is tabutéma az iszlámban. 2001-ben Egyiptomban Nasszer Abu Zaidot, a kairói egyetem korábbi tanárát jogerősen marasztalták el istentagadás bűntettében – konkrétan ama állításáért, amely szerint a Koránt emberek alkották.

A Bibliának a fordításokban is szent szövegként való elismerése és ezzel az egyéni interpretáció előtérbe kerülése a kereszténység történetében csak a protestantizmussal, a Biblia szövegének történeti kritikája, illetve a bibliafordításokból kinőtt értelmezéstudomány, a herméneutika pedig csupán a 19. században jelent meg. Számos fundamentalista keresztény irányzat a Szentírást ugyan ma is szó szerint veszi, a Biblia szövegkritikai megközelítése azonban a kereszténységben mára polgárjogot nyert. Az iszlámban a Korán hasonló kritikája mostanáig annak ellenére elképzelhetetlennek számított, hogy a kutatók régóta elismerik: a Könyv szövegében sok a homályos folt, a csak mássalhangzókkal jelölt s központozással sem segített sémi szöveg számos szavának lehetséges értelmezéseiből eddig csupán a muszlim szóbeli hagyomány segíthetett megtalálni a helyeset.

Mostantól lehet, hogy a születő kritikai korántudomány is segítséget nyújthat majd a megfelelő szavak kiválasztásában? Egy német tudós, a sémi nyelvek kutatója egy közelebbről meg nem nevezett „vezető német egyetemen”, nemrég Christoph Luxenberg álnéven publikált a Korán szír-arámi olvasata. Adalék a Korán nyelvének megfejtéséhez című, 2000-ben megjelent könyve mindenesetre hamar tudományos bestseller lett. De a szakma is nyomban komolyan vette: A HUGOYE: Journal of Syriac Studies szakfolyóirat a könyvet mérföldkőnek nevezte a Korán-kutatásban; januárban Berlinben tudományos szimpoziumon elemezték a művet, s ezekre az elemzésekre is figyelemmel jelenik meg áprilisban a könyv második kiadása. A könyv egyesek szerint a tudományos koránkritika alapjait fekteti le, mások szerint akár reformációt is elindíthat az iszlámban.

A muszlimok szemében, meglehet, mindez súlyos eretnekség, ám Luxenberg maga nem muszlim, amiért egy érvényes fatwát – halálos ítélettel felérő „jogi véleményt” – nem mondhatnának ki rá (mint ahogyan a muszlim Salman Rushdie kimondhattak). Ám, mint nemrégiben a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában egy ezt firtató kérdésre Luxenberg válaszolta, nincsen szükség érvényes fatwára ahhoz, hogy valaki alkalmasint ököllel arcul üsse. A tudós végül muszlim barátainak tanácsára döntött úgy, hogy művét álnéven publikálja. Hogy az óvatosság nem volt túlzott, talán azoknak a tudósoknak a példája is jelzi, amelyekkel a német lap már az interjú bevezetőjében sokkolja az olvasót: Faruk Foda egyiptomi írástudót a nyílt utcán lőtték le, Szuliman Besirt, a nabluszi egyetem professzorát pedig az ablakon dobták ki saját diákjai – olyasféle egyéni Korán-értelmezésekért, amilyenektől hemzseg Luxenberg könyve. De az a tény is jelez valamit, hogy a Newsweek amerikai hetilap nemzetközi kiadásának Luxenberg könyvéről szóló cikkét közlő (2003. július 28-i) számát három országban: Pakisztánban, Bangladesben és Malajziában is betiltották, illetve elkobozták, mint a szent Koránt rágalmazó művet.

A botránykönyv szerzője abból a mindenki által elfogadott tényből indul ki, hogy a Korán születésekor az arab még nem volt írott nyelv, a szöveget nem lehetett más arab szövegekkel összehasonlítani, hiszen ilyenek még nem léteztek. Egy rokonnyelven, a szintén sémi, Nyugat-Ázsiában a 2. századtól a 7. századig írott és beszélt, a lingua franca szerepét betöltő szír-arámi nyelven (a Mel Gibson Passiójában beszélt aráminak a Szíriában beszélt, majd onnan elterjedt oldalhajtásán) azonban gazdag (keresztény) irodalom jött létre. Ilyen szír-arámi keresztény szövegeket párhuzamosan elemzett a Korán szövegével Luxenberg, és azt a felfedezést tette, hogy számos kifejezés, amit eddig „klasszikus arabnak” (bár elismerten homályos értelműnek) tartottak, valójában arámiul van, és a homályos részek értelme „szír-arámi olvasatban” nyomban meg is világosodik.

A Korán több helyén is történik például utalás az igazhitűeket a Paradicsomban váró „nagyszemű hurikra”, ezeket hagyományosan „szerelemre éhes mennyei hetéráknak” igyekeztek a fordítók értelmezni – „a szír-arámi olvasat tekintetbe vételével” azonban Luxenberg azt javasolja, ezentúl értsük egyszerűen úgy: a nagyszemű hurik nagyszemű szőlőfürtöket jelentenek. Már ennek az egyetlenegy szónak az átértelmezése is komoly következményekkel járhat, amennyiben esetleg jövőbeni öngyilkosmerénylő-jelölteket tarthatna vissza tettük elkövetésétől, ha tudnák, hogy a Paradicsomban nem kéjnők, hanem gyömölcsöstál várja őket. Jóval nagyobb jelentőségű lehet azonban az a – szintén „az arámi nyelv messzemenő figyelembevételével” – született szöveg-átértelmezés, amelynek értelmében Mohamedet, aki lezárja a próféták hosszú, Ádámtól Noén és Ábrahámon át Jézusig és Zakariásig ívelő sorát, és akit az eddigi Korán-interpretációk ezért a „Próféták Pecsétjének” mondtak, mostantól a „Próféták Tanújának” kellene nevezni.

Egy Mohamedről fennmaradt hagyományban (hadíszban) a Próféta arra szólította fel híveit, hogy tanulmányozzák a szír és a héber nyelveket. Luxenberg szerint a Próféta nem buzdított volna erre, ha nem éppen ezeken a nyelveken álltak volna rendelkezésre akkoriban sémi olvasóközönség számára olvasható szent szövegek. A Korán tele is van ó- és újszövetségi részek idézeteivel, ám ezek sem logikai, sem időrendi sorrendbe nincsenek rendezve. A rövidebb-hosszabb bibliai részeket idéző szúrák méret szerint sorakoznak; a második a leghosszabb, és azután egyre rövidebbek következnek.

Kell valamilyen fogódzó ahhoz, hogy a Korán érthető könyv legyen. A muszlimok számára maga az iszlám ez a fogódzó; az élő vallás az, ami a Korán szúráit egymással, illetve a szóbeli hagyománnyal kontextusba rendezi.

A nem muszlim nem kapja meg az élő vallástól ezt az értelmezési környezetet. Helyette azonban működik a tudós kíváncsisága és a szövegek történeti-kritikai elemzésének módszere, amivel Luxenberg nem muszlimként, hanem filológusként élt. (Az a tény, hogy a Koránt valaki vagy muszlimként, vagy filológusként közelítheti meg, de nem mindkét úton egyszerre, jelzi talán a legközvetlenebbül, hogy talán túlzás Luxenberg könyvét a reformáció iszlámban való jelentkezéseként értékelni.)

A német filológus megfigyelte: különösen a hosszabb szúrákban – elsősorban a másodikban –keverednek sűrűn a szír-arámi nyelvrétegek az arab rétegekkel, és alkalmasint a szír nyelvűként újraértelmezett rétegek a terjedelmesebbek. Feltételezése szerint a Korán jókora részei eredetileg szír keresztények missziós szövegei lehettek, amelyekbe esetleg éppen azért kevertek a beduin arab törzsek szókincséből kölcsönzött kifejezéseket, hogy a pogány arabok jobban megértsék művelt, keresztény térítőiket. (Akik akár szír nyelvű keresztény arabok is lehettek.)

Az arab nyelvű irodalom kezdetei későbbre datálódnak mint a Korán, Mohamed halála után 100-150 évre nyúlnak vissza. Luxenberg állítása szerint a csak később kanonizált Korán korábbi rétegei szír nyelvűek voltak, és a muszlimok szent könyve csak később ragyogott teljes fényességében arabul. Amikorra az arabok az iszlámot már Arábia, Európa, Ázsia és Afrika óriási területein elterjesztették.

Mohamed idején a szíriai keresztények is térítettek, nem is akármilyen sikerrel. A szírek vitték el a kereszténységet Iránba (na jó, ez, nem a legjobb példa volt, onnan az iszlám hamar kiszorította), vagy Örményországba (ahol azonban hamarabb lett államvallás, mint a Római Birodalomban). De szír missziók révén jutott el a kereszténység – a hagyomány szerint Tamás apostol révén – Indiába is, ahol a malabári „Tamás-keresztények” több mint ezer éven át a szír-arámi liturgikus nyelvet használták.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Mercedes-AMG C 43 Coupe-teszt: ez nem a bikanyakú izomautó

Mercedes-AMG C 43 Coupe-teszt: ez nem a bikanyakú izomautó

Könygázzal oszlatták a több tízezres tömeget Athénban

Könygázzal oszlatták a több tízezres tömeget Athénban

És akkor a Brexit-lavina elindítója nyugodt lélekkel elment kocogni

És akkor a Brexit-lavina elindítója nyugodt lélekkel elment kocogni

Súlyos érvek: milliókat spórolhatna az állam, mégsem teszi

Súlyos érvek: milliókat spórolhatna az állam, mégsem teszi

"Ki akarja kimosni Bayer Zsolt száját?" - összeállt az ellenzék és a szakszervezetek Tatabányán

"Ki akarja kimosni Bayer Zsolt száját?" - összeállt az ellenzék és a szakszervezetek Tatabányán

Hét gól Liverpoolban, ebből a hazaiak hármat kaptak

Hét gól Liverpoolban, ebből a hazaiak hármat kaptak