Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Milyen srácok voltak a lakótelepen? Mit köszönhetnek Zámbó Jimmynek és mit jelent, hogy megharapta őket Ganxsta Zolee? Mennyire van helye Magyarországon a gengszterrapnek, mi áll a pozitív szövegek hátterében? Mit gondolnak Krúbiról és a többi mai rapperről? Ez mind kiderült Qka MC és Ricsipí portréjából a Rewindban.
Egyesek attól óvnak, hogy a radikális republikánusok önigazolásként tekintenek majd rá, mások szerint azonban egy vérbeli Qanon-hívő trumpistának nincs szüksége polgárháborús filmre ahhoz, hogy agresszív cselekedetekre ragadtassa magát.
Antwerpen, a kereskedőváros fénylő aranykorába vezet vissza Jeroen Olyslaegers flamand író magyarul megjelent, Vadasszony című regényében. Abba a gazdag, ám forrongó XVI. századi miliőbe, amit az idősebb Pieter Bruegel a festményein jórészt pokolként örökített meg. A könyvben van magyar vonatkozás is.
Nicholas Winton, a baloldali érzelmű londoni tőzsdeügynök 1938-ban egy kellemes svájci sítúra helyett a megpróbáltatások elé néző Prágába utazott. Az Egy élet című film megtörtént eseményeket dolgoz fel.
Négy éve hunyt el Csukás István, akinek a hagyatékát az örökösei azóta sem gondozzák. A kéziratai nem kerültek múzeumba, a Süsüke világot lát televíziós változata sem készült el.
Munkáinak meghatározó csoportját adják a lakóházak, illetve a városléptékű beépítések, melyek kapcsán nem kevés alkotás a posztmodern jegyében született. Vadász György a 90-es évek közepétől a korai modernhez nyúlt vissza; ekkori épületei, közülük is elsősorban az 1996-os New Bauhaus lakónegyed hangsúlyos szerepet játszottak abban, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
A youtuber szerint „legalább a magaskultúra fellegváraiban irthatnák a konzumidióta zabálós hisztériát, de az Operaházat vezető gyökér képes kettévágni a Carmina Buranát, hogy növelje a büfé bevételét”.
Lehet még érdekes századik alkalommal is, hogy egy balhés diák és egy közutálatnak örvendő tanár összecsap, majd a végén megbékél egymással? Nagyon is: valami varázslat révén ebből az alaphelyzetből hozta ki Alexander Payne az utóbbi idők legszívmelengetőbb filmjét.
A róka című filmben az osztrák rendező, Adrian Goiginger dédapja igaz történetét mutatja be. A háború dacossá tette, nem sokat változtatott az esélyein, addig sem ért sokat az élete.