Részlet a regényből

"Sokáig folyt a nyomozás a Woland-ügyben. Valóban rendkívüli história volt! Nem szólva a négy leégett épületről, meg a sok száz emberről, aki beleőrült a dologba, halálos áldozatok is voltak. Kettőről ezt teljes határozottsággal állíthatjuk: Berliozról meg a volt Meigel báróról, az idegenforgalmi hivatal e szerencsétlen alkalmazottjáról. Ezeket valóban megölte a banda; az utóbbinak megszenesedett csontjait a Szadovaja 302/B. 50-es számú lakásában találták meg a tűzvész után. Egy szó, mint száz, a halálos áldozatok okvetlenül szükségessé tették a további nyomozást." Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita; részlet

A regény szerint ebben lakott Berlioz, az irodalomkritikus, aki egy villamos alatt végezte a Patriarsije Prudin, a Pátriárka-mocsaraknál. A regényben itt telepedett le Woland, vagyis a sátán, asszisztenseivel és Behemót nevű macskájával.

Itt esett meg a sátáni bál is, ahol Margarita megismerkedett a múlt nagy gonosz szellemeivel. A regényben egyébként Szadovaja 302/B a sokat emlegetett cím, a lakás pedig, ahová Wolandék beköltöznek, az 50.-es számú.
A valóságban az író 1921-25 között lakott a Bolsaja Szadovaja 10 alatti lakásban, amely utána sokáig üresen állt. Ez  a hely mindig vonzotta Bulgakov rajongóit és az okkult dolgok iránt érdeklődőket, olykor sátánisták is felkeresték a házat, és falfirkákat hagytak maguk után. 

Falfirkák Bulgakov lakásánál Ez az a ház © bulgakov.ru; Jurij Kuznyecov

Egy évvel ezelőtt a helyiséget az író leírásait figyelembe véve restaurálták, hogy múzeumot csináljanak belőle. A munka azonban nem ment simán. A fehérre meszelt falakon újra előtűnt a macskát ábrázoló sötét folt, és a graffitik sem adták meg magukat, ismét látszanak. A babonás festőket pedig titokzatos jelenések riogatták - írta az obskúrus eseményekre fogékony El País című spanyol napilap.
   
A múzeum igazgatója ezért nemrégiben pópát hivatott, aki megszentelte a lakást és Isten oltalma alá helyezte.
   
Baljós jelek azért maradtak az író és műve körül. Eddig még nem sikerült például szobrot emeltetni neki. A Pátriárka-mocsaraknál a körzet lakóinak petíciója akadályozta meg ezt, a Vorobjov-dombon pedig a pravoszláv egyház ellenállásán bukott meg a terv
   
Oroszországban egyébként eddig nem sikerült filmre vinni a történetet. Az eddig legismertebb, bár a regényt korántsem tökéletesen visszaadó változatot Aleksandar Petrovics jugoszláv rendező készítette, Ugo Tognazzi játszotta benne a Mestert, Mimsy Farmer volt Margarita, míg az ördögöt Alain Cuny alakította. Újabban Vlagyimir Bortko próbálkozik vele, de nem kevés nehézséget kell leküzdenie. A kiválasztott színész nem vállalta az ördög szerepét, a forgatások alatt az ellenfigurát alakító színész súlyosan megsérült, Berlioz megszemélyesítőjepedig betegsége miatt visszalépett.