Ki. Vagy. Te.
Nyomozó

Malkáv Tibor 35-40 körüli kórboncnok. Annak a kórháznak a prosecturáján dolgozik, melynek egyik emeletén halálos beteg anyja fekszik. Az asszony az egyetlen kapcsolata az élők világával, ha tehetné, minden idejét "pácienseivel", a halottakkal töltené - az élők kiszámíthatatlanok, a halottak befejezett történetek. Fejében minden problémáját a halottakkal folytatott képzeletbeli dialógusokkal akarja megoldani. Anyja állapota vészesen romlik és neki nincs pénze a stockholmi útra, ahol vállalnák a műtétet. Ekkor keresi fel egy rejtélyes alak, aki a következő ajánlatot teszi: ha Malkáv megöl egy Szirmai Ferenc nevű –  számára vadidegen – embert, többet is kap, mint amennyibe az operáció kerülne. (Anti)hősünk elvállalja és elköveti a gyilkosságot.

Néhány napig úgy tűnik, nem hiába, és élete végre kedvező fordulatot vesz. Aztán egy este levelet talál a postaládájában – a feladó Szirmai Ferenc. Másnap a rendőrség is megjelenik nála. Nagyon is köze volt áldozatához. A hurok szorul, és Malkáv érzi: ha meg akar szabadulni a csapdából, nyitnia kell az élők felé, újra kommunikálnia kell velük – ki kell nyomoznia, miféle történetbe keveredett és legfőképpen: ki volt a férfi, akit megölt?

magyar film; 2007, r.: Gigor Attila


Kik. Vagyunk. Mi.
A mizantróp

Premier volt az Örkény Színházban, Gothár Péter rendezte meg Molière darabját. Nem értik Alceste-et. „Mindenki azt kérdi: bohóc ez – vagy beteg?” Barátja, Philinte folytonos dührohamai miatt orvoshoz küldi. Szerelme, Célimene szerint nem úgy szeret, ahogy szeretni kell. A szerelmes Éliante azt mondja róla:

„Igen különc és fura / és mégis rendkívüli figura:
abban, ahogyan mindent kihegyez, / van valami nemes és hősies,
valami olyan ritka tisztaság, / amit már alig ismer a világ.”

Ki ez a mizantróp? Miért vívja elkeseredett szélmalomharcát a hazugság, a képmutatás, a korrupció ellen, ha ő maga is tudja, hogy a világ rothad, és a rothadtság nem orvosolható? Rousseau azt állítja, Alceste előfutára a francia klasszicizmusnak: álca nélküli, igaz ember egy olyan társadalomban, ahol mindenki álarcot visel – a természetes lét előhírnöke. Szerinte A mizantróp a tiszta, s ezért meg nem értett egyéniség tragédiája a romlott társadalomban. Vajon így van?

Okt. 3; 24., Bp. Örkény Színház

Mit is jelent embernek lenni?
Random Dance (UK): Entity/ Entitás / tánc

© Trafó

Tíz kivételes tehetségű, klasszikus képzettségű táncos, tíz lenyűgözően hajlékony, tökéletes test mozog a Coldplay és Massive Attack kapcsán ismert Jon Hopkins elektronikus kompozícióját és Bartók V. vonósnégyesét ötvöző zenéjének sodró ritmusára. Tíz táncos, akik zsigereikbe szívták Wayne McGregor koreográfiáját.

Az elmúlt 15 évben Wayne McGergor koreográfus és társulata, a Random Dance számos határátlépő produkciót hozott létre és mutatott be világszerte. Más művészeti ágban alkotó művészek, valamint a tudományos terület képviselőinek közreműködésével a tánc hagyományos határain messze túl merészkedve, hosszas kutatási szakasz után olyan radikálisan új munkákat hozott létre, mint amilyen az Entity is. A középpontban minden esetben Wayne McGregor emberi test iránti szenvedélye és a zsigeri, erős fizikalitású mozgás létrehozása iránti vágy áll.

Az Entity a harmadik koreográfia a Random új tánc-tudományi együttműködéseinek sorában. Az AtaXia (2004) egy mozgáskoordinációs zavar orvosi, tudományos vizsgálatán alapult, míg az Amu (2005) a szív anatómiájával és működésével foglalkozó tudósok és szívsebészek bevonásával készült. Az Entity születését is egy kutatási projekt előzte meg, amelybe számos tudós, orvos és intézmény kapcsolódott be.  Ebben az esetben a pszichológia, a neurológia, a nyelvészet, az ember-számítógép interakció és a robotika területein foglalkozó szakértőkkel, tudósokkal együttműködve McGregor és csapata arra a kérdésre kereste a választ, hogy mit is jelent embernek lenni.

október 3-4. Bp., Trafó



Galeri
Tízéves a Deák Erika Galéria

Hecker Péter munkája © Deák Galéria

A Deák Erika Galéria 1998 őszén nyitotta meg első kiállítását. A hazai, újkorai galéria-boom időszakában. A boom kifejezés talán pontatlan, nehezen indult a kortárs művészeti kereskedelmi piac. De akik folyamatosan jó minőséáget hoztak, túléltek. tíz áv máűr túlélésnek nevezhető. 

A galéria egykori missziója, miszerint a kortárs fiatal művészeket nemcsak hazánkban de határainkon túl is népszerűsíteni szeretné, az elmúlt években csak annyiban változott, hogy a fiatal generáció mellett a galéria mára a közép és idősebb művészgeneráció néhány tagjával is együtt dolgozik. 

A galéria a kezdetektől különös figyelmet fordít a karrierjüket indító művészek bemutatására is, több, mára már elismert művész mutatkozott be elsőként a galériában.  Emellett fiatal, kezdő kurátorok ötleteit is mindig szívesen fogadta.  Bár elsősorban festészetet mutat be, igyekezett megőrizni nyitottságát az új médiumok felé is, különös figyelmet fordítva a videó munkákra, a fotó illetve a számítógépet felhasználó alkotásokra, térinstallációkra.

október 31 -ig

 

Radikális, robbanásszerű
Forradalom, szeretlek

© Trafó

Nem lehet aktuálisabb téma az elmúlt két év forró budapesti őszei után, mint hogy mik a jelentései, illetve van-e értelme egyáltalán még annak a szónak, hogy forradalom? A budapesti fejleményeket figyelve,  hajlamosak volnánk arra gondolni, semmi a világon. Hanem, a művészet más összefüggéseket keres / teremt.

A „Forradalom, szeretlek” 1968 májusának egyik jelszava. A kiállítás 1968-at a szabadság és a globális ellenállás közjátékának tekinti és a figyelem középpontjába az utcán zajló politika, a radikális filozófia és a robbanásszerűen megjelenő kreatív válaszok kölcsönhatását helyezi, az egész Európát átható nyugtalanságot pedig Kelet és Nyugat eltérő gazdasági és politikai rendszereinek fényében vizsgálja.

Művészek:
Heath Bunting, Nancy Davenport, Miklós Erhardt, Csaba Nemes, Jean-Baptiste Ganne, Tamás Kaszás, Zofia Kulik, Marko Lulic, Oliver Ressler / Zanny Begg, Tamás St.Auby, Fia-Stina Sandlund, Mladen Stilinovic, Stefanos Tsivopoulos

október 19-ig, Bp., Trafó

 

Kortárs, politikus, provokatív
Modem, Debrecen

Oleg Kulik munkája © MODEM

A múlt héten nyílt debreceni kiállítás  átfogó módon mutatja be az elmúlt három évtized orosz képzőművészetét.

Az avantgárd mozgalmak megjelenése óta az orosz művészet hatása világszerte meghatározó.  Többségében olyan alkotók szerepelnek a tárlaton, akiknek a munkái – Bécstől New Yorkon át Tokióig – a világ nagy közgyűjteményeinek féltve őrzött darabjai között találhatóak. A Hogyan tovább Oroszország? című kiállítás három kurátora (Jevgenyij Bereznerk, Irina Csireva és Natalia Taraszova) arra törekedett, hogy minden alkotótól jellemző, fontos mű kerüljön a Modembe.

A magyarországi kiállítás egyik szenzációja a New Yorkban élő, világhírű Ilja Kabakov egyik nagyméretű installációja. A Közös konyha című alkotás sokak szerint a kortárs orosz művészet egyik főműve. A harminc négyzetméternyi alkotás egy szovjet társbérleti lakás (az úgynevezett „kommunálka”) közös konyháját idézi meg. A kommunálkát a sztálini idők lakásínsége hozta létre a húszas évek vége felé. Egy lakásba zsúfolódtak egymástól tökéletesen különböző hátterű, habitusú, életvitelű, gondolkodású, képzettségű, tempera­mentumú emberek. A kommunálkában gyakorlatilag eltűnt minden intimitás, megszűnt a magánélet. Kabakov egy vele készített interjúban úgy jellemzi az installációt, mint egyfajta mágikus kristálygömböt, mely az egész világba betekintést enged. A néző egyszerre kerül radikálisan kívülre és belülre. Kívülre, hiszen a láthatóság egésze a szeme elé tárul: egy mindent látó tekintetté válik; és belülre, mert maga a látvány nem engedi meg az elkülönülést.

Néhány mondat néhány további világhírű művészről, akiknek munkái most Debrecenben láthatók.

Erik Bulatov: A ma már Párizsban élő művész 1933-ban született. A szovjet nonkonformista képzőművészet egyik legjelentősebb képviselője. Nemrég – egyfajta kései elégtételként – retrospektív tárlatot rendeztek műveiből a moszkvai Tretyakov Képtárban.

Oleg Kulik: Az 1963-ban született művész a kilencvenes évek közepén robbant be a nemzetközi művészeti életbe. Provokatív fotóprintjein a testiség határait feszegeti. Munkái nem egyszer botrányokat kavartak – így például a Mélyen Oroszországban című kép, amelyen nemes egyszerűséggel bedugja a kezét egy tehén vaginájába.

Leonid Sokov: A hetvenes évek közepe óta a szoc-art meghatározó képviselői közé szokták sorolni. Az 1941-ben született, több műfajban alkotó művész a szovjet szimbólumok mellett előszeretettel használ fel munkáiban népies, olcsó lenyomatokat, durván kifaragott fajátékokat. Művei sokszor ősi idolokra és totemekre emlékeztetnek.

Alexander Koszolapov: A Moszkvában született (1943) művész a szocialista szimbólumokat és a nyugati kereskedelmi ikonokat egymáshoz illesztő munkáival híresült el. Nagyhatású alkotásai kulturális és vizuális sztereotípiákat figuráznak ki.

Vitalij Komar – Alexander Melamid: Moszkva, 1972. Két elvtárs egy vörös zászlót tart, melyen ez áll: „Bazd meg az anyád!” Ez volt a szoc-art alapító gesztusa. Komart (1943) és Melamidot (1945) hamarosan megfosztották orosz állampolgárságuktól. Nyugatra mentek és világhírnévre tettek szert.

A cool mibenléte
Hello, Cabaret

The Pet Conspiracy © myspace

Tudni szeretnéd, mi a cool? A trendvadászok, cool-hunterek, reklámfejek, inspirátorok bulisorozata a Merlinben megadja a választ. Amelyet egy kínai zenekar már ismer...

Hello Republic kreatív- és médiacirkuszának porondján igazán színes lesz a kínálat. A lista egyik végén ott van a Fővárosi Nagycirkusz Zenekara, a maga teljes valójában, a másik végén pedig a Kínából érkező "őrült-vicces-trendi" háromszögbe beszorult The Pet Conspiracy zenekar. Így mutatkoznak be a MySpace oldalukon: "Mi vagyunk a Pet Conspiracy, Kínából jövünk, de nem eszünk kutyát." Ez mindenesetre jó jel. A két koncert mellett egyéb izgalmaszenék töltik meg a porondot: Tits and Clits, Hussar és Dictator a Death Discóból, Popbitch, TMX és Fullstereo a Kollektivából, Girls and Mathematics, Headshotboyz. De a bájos hölgyek és egyes testrészeik, fejlövéses fiúk, haláldiszkósok, kollektivások és egy kis matematika mellett Dr. Zságer is lemezjátszó-idomárként lesz jelen, csakúgy mint Karányi és a főporondmester, Fabricius.

okt.3; Bp. Merlin


Dokudráma
Made In China

A Krétakör átalakul. De átalakulás alatt is zavartalanul működik. Azaz,m működik valami, ami már nem a régi Krétakör, de nem is az új; laza szerveződésű művészi hálózat. Egy krétakörös színésznő,  Láng Annamária a főszereplője a Made In China című dokumentumdrámának.

Egy nő Kínából Budapestre jön. Az önállóságért harcol. Helyet követel magának a férfivilágban.

Új életet kezd a Józsefvárosi Piac dzsungelében. Az egyik karját kitépi, hogy segítse a gyengébbet, a másikkal üt. Magyarország egy kínai nő szemével. Dokudráma kortárs operával vegyítve.

Az előadás szövege Nyíri Pál Kínai történet című riportjának felhasználásával készült. Közreműködők: Bodrogi Éva (ének), Koltai Kata (gitár), Láng Annamária (próza)

október 2-5-ig minden nap este 9-kor; Bp. KINO


Novák nem nyugszik...
Kortárs burleszk a Gödörben

© kulturpart.hu

A Novák Péter ötlete nyomán elindult kulturális portál, a Kulturpart nem csak a neten aktív, hanem 'in real' is.

A Kultúrpárt májusi megalakulása, majd a kultúrbusz fővárosi körútja után újabb akcióra készül a Kultúrpart: kortárs burleszk estre várják az érdeklődőket. Bulvársztárok helyett a közönséggel a középpontban.

Fogyasszuk együtt a kultúrát! - mondják nagyon is helyénvalóan. Programok a kulturális labirintustól a közéleti tortacsatáig. A rendezvényen valódi kulturális labirintusrendszer épül, ahol kalandvadász játék várja az érdeklődőket kincsekkel, térképpel, és természetesen veszélyes érzelmi csapdákkal: minden szellemi útvonal végén egy csábító meglepetéssel találkozhatnak a vállalkozó szellemű játékosok. A színes programban szerepel még környezetbarát céllövölde, közéleti tortacsata, és természetesen csatlakozni is lehet a Kultúrpárt civil szervezethez is.

Fellépnek a Kultúrpart interaktív dalversenyének legjobb együttesei és a portál szerkesztősége is páratlan előadással készül a nagyszabású eseményre. A bandák: . April, Zaporozsec, Camea.hu, Shaket, Maszkura, Veracruz

október 3., Bp.; a Gödör Klub