„Az ember szeme nem ablak, pedig sokáig azt hittük. Meg lehet csalni, zavarba lehet ejteni és össze lehet zavarni. Sokszor olyat látunk, ami nincs is ott, és nem vesszük észre, ami az orrunk előtt van. A szem az ember legelső érzékszerve és mégis esendő” - írta a Time magazin 1964-ben arról a művészeti irányzatról, amely a geometriát és a matematikai pontosságot használja alkotásaiban. Az amerikai magazin eme híres cikkében kapta meg címkéjét a műfaj, itt hívták először op-artnak, a tengerentúlon épp virágzó pop-art elnevezésére hajazva. Az optikai művészet Európában akkor már évtizedek óta jelen volt, a Bauhausból táplálkozott, Gropiuson nőtt fel és Vasarely-vel tört magának utat. Idehaza a szocializmus alatt először tiltott, majd a tűrt kategóriába sorolták az ilyen műveket, míg Nyugaton ünnepelték.

A Time szerint az op-art lenézi az absztrakt expresszionizmus emocionális esetlegességét, és a művészek tudják, hol a helyük: a precizitás az ő örömük– írta a hatvanas évek közepén a cikkíró, amikor (a kritikusok által) az absztrakt expresszionistákkal egy kalap alá vett akciófestők már épp kezdtek kimenni a divatból.

Benedek Barna: Sztereó

Horváth S. Gábor

A mai generáció már el is szakadt ettől a címkétől. Egyik magyar képviselőjük, Benedek Barna például geometriai festészetnek, vagy konkrét művészetnek hívja az alkotásokat, melyekből február 5-e óta egy hágai kiállítás nyújt ízelítőt. Benedek három kortársával állt össze, hogy Vasarely munkássága előtt meghajolva bemutassák, miként válik a milliméternyi pontossággal készülő, mérhetetlen precizitást igénylő, matematikai munka szemet gyönyörködtető (és tornáztató) alkotássá.

A Nouvelles Images Galéria egy hónapig ad teret a geometrikus művészetnek Hollandiában. Benedek mellett még egy magyar, Wolsky András és két holland, Ditty Ketting és Linda Arts műveit tekinthetik meg az érdeklődők. A négyesfogat már 2009-ben is összeállt, akkor Pécsett mutatkoztak be. Benedek a hvg.hu kérdésére elmondta: Elizabeth de Vaalnak köszönhetik, hogy egymásra találtak az egy műfajban alkotó nemzetközi művészek. Sőt, a mostani hágai kiállítás szervezése is a holland származású, Magyarországon ténykedő de Vaal nevéhez fűződik. A hágai galéria ingyenesen biztosítja a teret, a szállítást és az egyéb költségeket azonban a művészek saját zsebből fizették. A műveket megvásárlásra is ajánlják, ha elkel egy-kettő, akkor megtérül a befektetés - mondta Benedek, hozzátéve: „már az is megéri, ha láthatunk valamit a világból, és a világ is láthat minket”.

Benedek Barna: Fekete lyuk

Horváth S. Gábor

A négy művész különböző módszereket használ. Benedek például 2003-ban fedezte fel újra a festészetet, és alkalmazott grafikusi megrendelései inspirálták, hogy ecsetet és vonalzót ragadjon. Az optikai és pigmentes színkeverést például nyomdai munkái révén kezdte el használni a vásznon.

Wolsky András: A véletlen geometriája

Wolsky András

A másik magyar, Wolsky András arra próbál választ keresni az alkotás folyamán, hogy a véletlenszerűségből hogyan jöhet létre rend, a kaotikusból egyensúly. Az ő legfontosabb eszköze az ecset mellett a dobókocka, a vonalait, geometrikus mezőit játékos koncepció alapján veti papírra.

A két holland közül Linda Arts horizontális és vertikális struktúrákkal és sötét-világos színek kontrasztjával bolondítja meg a szemet, a térbeliség illúzióját keltve a nézőben. Ditty Ketting munkái is megdolgoztatják látásunkat, váltakozó vonalak szövik át a vízszintes és függőleges csíkozást, enyhe vibrálást keltve látomezőnkön.

Linda Arts "domborműve"

Linda Arts

A kiállítást március 5-ig lehet megtekinteni a hágai Nouvelles Images galériában.