Unpolished címmel először Brüsszelben mutatkozott be 2009-ben a fiatal lengyel formatervező generáció, felkeltve mind a szakma, mind a nagyközönség érdeklődését. Azóta - a felbukkanó újabb és újabb alkotók munkáival, érdekes művészeti projektekkel rendszeresen frissítve - a kiállítás számos nagy presztízsű dizájnfesztiválon jelent meg, például Milánóban vagy Párizsban.

Az Iparművészeti Múzeum tájékoztatása szerint a budapesti tárlat az eddigieknél átfogóbban, 18 dizájner és tervezőcsoport 26 alkotásán keresztül mutatja be a lengyel dizájn legprogresszívebb arcát, vagyis a lengyel tervezők bátorságát, humorát és kísérletező kedvét.

A lengyel formatervezés népszerűsítését felvállaló Stalowa Wola-i Regionális Múzeum és a Lengyel Intézet által szervezett tárlat célja, hogy minél szélesebb közönség számára bemutassa azt a mai lengyel dizájnt, amely széleskörű tapasztalatból és gazdag hagyományból táplálkozva válik megkülönböztethető, látványos és figyelmet érdemlő exportcikké - írják közleményükben.

A kiállításon szereplő tervezők többsége harmincas éveiben jár. A kurátorok - Agnieszka Jacobson Cielecka és Pawel Grobelny - szerint a lengyel dizájnereknek ez a korosztálya a legizgalmasabb: nagyon jól képzettek, és nem csupán megtervezik, de előállítják és menedzselik is termékeiket. Közülük többen már nemzetközi elismerésekben is részesültek.

Agnieszka Jacobson Cielecka szerint a munkák és tervezők kiválasztásánál a fő szempont az volt, hogy megtalálják a lengyel formatervezés legjellegzetesebb vonásait, azokat, amelyek megkülönböztetik azt más országok dizájnjától. Mint írta, a munkafolyamat és az anyagválasztás a lengyelek esetében biztosan különleges: könnyen elérhető, olcsó és természetes anyagokat használnak fel, például fát, OSB- és MDF-lapokat, filcet vagy újrahasznosítható anyagokat. Legtöbbször maguk vagy helyi iparosok segítségével készítik el tárgyaikat, melyek nagy része prototípus, egyedi vagy kisszériás termék.

Némelyik tervező a lengyel hagyományokban, anyagkultúrában és kézműves iparban talál inspirációt. A munkák nagy részét humor, irónia, a dizájn és a művészetek határán történő egyensúlyozás, a dizájn klasszikus értelmezésétől eltérő megközelítés jellemzi, mint például Agnieszka Bar és a Beton csoport munkáit. Másoknál a nyersanyag iránti szeretet, az előállítás technológiája kap hangsúlyt, különösen érzékelhető ez Monika Patuszynska, Magdalena Trzcionka vagy Karina Marusinska esetében. A bemutatott tárgyak közös nevezői az egyszerűség, a hagyományos és a modern közti egyensúly, "a több kevesebb" elve mentén való harmóniakeresés.

Az Iparművészeti Múzeumban november 13-ig látható kiállításon a már említett tervezők mellett az Aze design, Joanna Bylicka, a DBWT, Agnieszka Czop és Joanna Rusin, a Gogo, a Kafti Design, a Kosmos Project, Bogdan Kosak, a Malafor, Bartosz Mucha, a Puff-Buff Design, Tomek Rygalik és Oskar Zieta munkái szerepelnek. A kiállításhoz, illetve a lengyel díszvendégséghez kapcsolódva számos további programnak ad helyet az Iparművészeti Múzeum. Pénteken Mitől jó a lengyel design? címmel tartottak előadássorozatot a kortárs lengyel dizájnélet kiemelkedő szereplői.

Szintén péntektől látható - október 9-ig - Designed In Poland címmel az a számos európai nagyvárosba ellátogató vándorkiállítás, amelyen a lengyel borostyánműves hagyományokat természetes anyagokkal ötvöző ékszerek tekinthetőek meg kortárs alkotók által jegyzett dísztárgyak és üvegművészeti alkotások társaságában.

Vasárnap lengyel tervezők részvételével rendezik meg a múzeumban a Kreatimm dizájnvásárt, amelyen több mint hatvan magyar és lengyel alkotó köszönti az őszt. A látogatók találkozhatnak színes, gyermekrajzszerű lengyel játékokkal, szellemes és elgondolkodtató lakáskiegészítőkkel, merész anyagpárosítású magyar ékszerekkel és újrahasznosított fabútorokkal is.