Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Magyarország 30. legnagyobb profitú cége volt 2023-ban a Semilab Zrt., amelyre most csaknem 200 milliárd forintos ajánlatot tett az amerikai Onto Innovations. A vállalat ennek ellenére az elmúlt 35 évben alig szerepelt a sajtóban, pedig olyan cégeknek szállítanak, mint a Microsoft, a Samsung, a Sony vagy az IBM.
Valószínűleg az emberek többségének nem sokat mond annak a Semilab Zrt.-nek a neve, amelyre – pontosabban 4 termékcsaládjára – 185 milliárd forintos ajánlatott tett az amerikai Onto Innovation. Pedig a Semilab nemhogy itthon, világszinten is meghatározó szereplője egy nagyon fontos szegmensnek: félvezetőipari mérőberendezéseiket olyan vállalatok használják gyártási folyamataikban, mint a Microsoft, a Samsung, a Sony vagy az IBM.
A céget 1989-ben alapították a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Műszaki Fizikai Kutatóintézetéből kivált kutatók. Azóta a Semilab az egyik legértékesebb magyar vállalattá nőtte ki magát, de ennek ellenére az elmúlt 35 évben a sajtóban szinte alig fordult elő a neve. Többnyire csak a legnagyobb magyarországi cégeket bemutató összeállításokban szerepeltek, a HVG500 tavalyi kiadásában például árbevétel alapján a 356., nyereség alapján pedig a 30. helyen szerepeltek.
A Semilab árbevételének túlnyomó többsége külföldről származik, a tavalyi 52,9 milliárdos értékesítés 99,5 százalékát az export tette ki. A cég vezetőségében a kezdetektől fogva túlnyomórészt fizikusok ülnek, a többségi tulajdonos és vezérigazgató Pavelka Tibor például az ELTE-n, 1990-ben szerzett doktori címet, 2013-ban pedig Gábor Dénes-díjat is kapott. Eddig a tulajdonosi körbe se nagyon engedtek külsősöket, az ezredforduló körül pár évig a Videoton jelent meg befektetőként a cég mögött, de egy idő után sem a tanácsokra, sem a tőkére nem tartott igényt a Semilab – erről a Videoton Holding egyik tulajdonosa, Lakatos Péter beszélt a Forbesnak 2013-ban. Lakatos ennek ellenére arról is beszélt, hogy „ilyen cégből kéne még sok az országnak”.
A Semilabnak a cég honlapja szerint világszerte 1600 alkalmazottja van, köztük több mint 230 fizikus, 570 mérnök és 80 szoftverfejlesztő. A cég székhelye ugyanakkor továbbra is Budapesten található, a munkavállalók háromnegyede, 1200 ember is a cég magyar leányvállalatának az alkalmazásában áll. Összesen 48 termékcsaládot gyártanak, ebből vásárolt meg most 4-et az Onto Innovation. Igaz, az amerikaiak szerint az általuk megvásárolt üzletrész az elmúlt években átlagosan 20 százalékkal növekedett, és csak idén 130 millió dollár – mintegy 44,8 milliárd forint – bevételt generálhatnak. Ha a 20 százalékos növekedésből indulunk ki, 2024-ben nagyjából 37 milliárd forint bevétele lehetett a Semilabnak ebből a 4 termékcsaládból, az összes bevételük mintegy kétharmada, a cég tehát legértékesebb termékeitől válhat meg, ha valóban sikerül nyélbe ütni az ügyletet. A megállapodás értelmében az Onto 475 millió dollárt, valamint 70 millió dollár értékben saját részvényeit adja a Semilabnak. Utóbbi tehát azt jelenti, hogy a magyar cég közvetetten a jövőben is részesülhet az értékesített termékek utáni bevételekből.
A Semilab árbevétele az elmúlt évek stabil növekedése után 2024-ben csökkent, az előző évi 60,9 milliárdról 52,9 milliárd forintra – igaz, még ez is jelentős növekedés a 2020-as 23,3 milliárdhoz képest. A nyereség is csökkent, 12,0 milliárdra, amely még így is jelentős, de a cég az elmúlt 5 év mindegyikében ennél több profitot termelt. Talán ez lehetett az, amely rávette a tulajdonosokat az eladásra. A többségi tulajdonos, az említett Pavelka Tibor a részvények 83 százalékát birtokolja, ez azt jelenti, hogy csak a most értékesített üzletrész alapján mintegy 150 milliárdos vagyonnal rendelkezik. Ezzel a legfrissebb gazdaglistán bőven ott lenne a top 20-ban, ennek ellenére azonban semmilyen ilyen összeállításban nem szerepel a neve.
Az amerikai felvásárlásnak a kormány még keresztbe tehet, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) múlt heti rendeletmódosítása ugyanis kiterjesztette az állam elővásárlási jogát a külföldi tőkebefektetések esetében. Ez azt jelenti, hogy az NGM megtekintheti a felvásárlásra vonatkozó szerződést, és ha akarja, beléphet a vevő helyére. Kerestük a minisztériumot, hogy megtudjuk, terveznek-e élni elővásárlási jogukkal, cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Kérdéseket küldtünk a Semilab Zrt.-nek is, többek között arról, hogy miért pont most döntöttek az érintett üzletrész értékesítése mellett, illetve arról is, hogy hogyan érinti a magyarországi tevékenységüket az ügylet. Megkérdeztük azt is, hogy korábban volt-e szakmai vagy üzleti kapcsolatuk az ajánlatot tevő Onto Innovationsszel. Amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.