"Ha ilyen lenne minden ember, aki, mondjuk, jobboldali gondolkodó - utálom a címkéket -, akkor ez egy csodálatos ország lenne" - így nyilatkozik Alföldi Róbert az Alföldi színháza - Öt nemzeti év című könyvben Blaskó Péterről, aki 2008-ban a Gyurcsány Ferenc elleni tiltakozásul nem fogadta el a Kossuth-díjat, amelyet 2011-ben végül megkapott.

Döntését akkor egy nyílt levélben közölte a Magyar Nemzet hasábjain, indoklásában pedig többek között az szerepelt, hogy a kormányfő tönkretette és kiárusította ezt az országot, ezért nem fogadhatja el a díjat.

Életmentő kiállás

Blaskó évekkel később, 2011-ben a nagy nyilvánosság előtt azzal hívta fel magára ismét a figyelmet, hogy nyíltan kiállt Alföldi Róbert mellett, amikor egy sajtótéjékoztató keretében az igazgató azt mondta egy újságírónőnek: "önnek pedig kívánok ilyen orális szexet, innentől kezdve egész életében."

Tette ezt annak ellenére, hogy - ahogy Alföldi Róbert Csáki Judit könyvében is fogalmaz - a munkán kívül talán mindenben másképp gondolkoznak. "Habár mostanában elég értetlenül nézünk a világra, aztán egymásra -, de benne csöppnyi hamisság vagy hazugság sincsen" - írja Alföldi, aki szerint ha akkor Blaskó nem szólal meg, nincs öt év.

Túry Gergely

A színművész, aki a vele készült interjú elején azt is elmeséli, hogy Alföldi regnálásának első felében meglehetősen mellőzött volt, és "karanténban volt zárva", mindgvégig elismerte a rendező tehetségét és hozzáértését - kapcsolatukba soha nem szólt bele a politika. "A színházban mindegy, milyen egyébként kinek-kinek a politikai nézete, hiszen ott tényleg együtt megyünk föl a kötélre este hétkor háló nélkül, és teljesen ki vagyunk szolgáltatva egymásnak. Ennél nagyobb egymásra utaltság még házastársak közt is ritka. Ez pedig összehozta a csapatot."

"A Frici, a Szarvas Józsi, meg én...Sok viccelődés és nevetés volt; a politikai nézetkülönbségek sem voltak veszekedések, csak viták voltak, és a kölcsönös mély szereteten semmi sem változtatott. Aki ennyire közel van az emberhez, arra nem lehet haragudni" - fejti ki Blaskó az interjúban.

"Elég nagy vérengzés"

Amikor Alföldi leváltotta Jordán Tamást a Nemzeti Színház élén, és elkezdődtek a szerződtetések, sokan megdöbbentek az igazgató egyes döntésein, köztük Blaskó is: "Na, ott egy picit mindenki bemerevedett, hiszen először tizennyolc, aztán hét embert küldött el, és köztük olyanok is voltak - Benedek Micu, Gazsó, Mertz Tibi, Trokán -, akikre azért azt mondta az ember, hogy hát ez elég nagy vérengzés." Alföldi a könyvben többször elmondja, hogy ma is meghozná ugyanezeket a döntéseket.

Csáki arra is rákérdez, a színművész egyetért-e Vidnyánszky Attila álláspontjával, mely szerint sok a meleg témájú darab a Nemzetiben. "Robi tehetségének, művészi lényének volt és van egy bizonyos provokatív aspektusa. Ez nem jó, nem rossz – ez van. És ez az ő képességét inspirálja is. De lehet, hogy azt a homoszexuális témájú kiállítást a Vadászjelenetek előtt, azt nem kellett volna."

Régen is így volt

Az Alföldi–Vidnyánszky-féle igazgatóváltásról Blaskó, aki a továbbiakban is a társulat tagja marad, azt mondta: "Ez annyira politikafüggő, hogy csak ebben az épületben hat igazgató volt tizenegy év alatt; volt, aki csak néhány napig. És régen is így volt."

A színművész ugyanakkor nagyon sajnálja a társulatot. "Az ember egy kicsit minden előadás levételénél belehal. [...] De ugyanígy várja is az ember azt, ami jön. Az más lesz, változás lesz, és fölmerül a kérdés, hogy meg tudok-e felelni az új elvárásoknak? Ugyanezek a kérdések merültek föl bennem akkor is, amikor Robi jött. A kíváncsiság most is megvan. És a sajnálat is, hogy kár, hogy vége, mert nagyszerű időszak volt. Akkor is, ha tudjuk, hogy a Nemzeti mindig a politika játékszere volt."

A könyv bemutatójáról szóló videós beszámolónkat itt érik el.

Alföldi Róbert a könyvben magánéletéről is nyíltan beszél. Az erről szóló cikkünket itt olvashatják el.