1. 1984-ben Izlandon majdnem belehalt egy forgatásba, mert 1,5 méterrel mögötte csapódott be egy bőröndnyi lávadarab. „Amikor egy lávabomba 1,5 méterrel mögöttem csapódott be, úgy éreztem, hogy jobb lesz távozni.”
2. 1957-ben Új-Guineában egy sokéves, két törzs közti konfliktust egy egyszerű köszönéssel és bemutatkozással oldott meg. Kiderült, hogy mind a két törzs félt a másiktól, ezért amikor találkoztak „megelőző csapásként” a lehető legagresszívabb, legijesztőbb képet mutatták egymásnak. Ez azonban csak addig tartott, amíg a fiatal természetkutató – a paradicsommadarat kutatva – össze nem hozta őket.
3. A természetfilmezés aranykorát egyértelműen Sir David Attenborough nevéhez kötik, aki 1934-ben, 8 évesen látta első ismeretterjesztő filmjét.
AFP / Adrian Dennis
4. Az „Élet a Földön” című sorozatát tartja a legnagyobb szabásúnak, ezt 30 országban forgatta, 100 országban mutatták be, megközelítőleg 500 millióan látták már.
5. A legfurcsább szerzet, amit valaha látott a borneói nagyorrú majom volt.
6. Első természetfilmes sorozata a „ZooQuest” volt 1952-ben. Ez a londoni állatkert állatgyűjtő expedícióját követte nyomon. Olyan állatokat mutattak be, amelyeket addig sehol máshol, például a komodói sárkány.
7. Tiszteletére róla nevezték el az 1990-es évek végén felfedezett új hangyászsün-fajt „Attenborough-hangyászsün”-nek (Zaglossus attenboroughi).
Borneói nagyorrú majom
9. Az elsők között mutatott be olyan filmeket, amelyek az állatok éjszakai viselkedésével foglalkoznak, azok természetes élőhelyén.
10. Ő mutatta be először színes felvételeken a víz alatti világot – ezt megelőzően a fekete-fehér kazettákra csak 10 percnyi anyagot tudtak rögzíteni, ezután a felszínen ki kellett cserélni azokat. Nevéhez fűződik továbbá az első, vadonban lencsevégre kapott paradicsommadár is.
Június 28-án 15 órától kezdi vetíteni a Spektrum az „Attenborough – 60 év a vadonban” című sorozatot, amelyben Sir David személyes történetein keresztül meséli el hat évtizedes munkásságát és a természetfilmezés történetét.
