Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Finoman szólva is zaklatott hangulatban várták többen az Operettszínház kedd délutáni társulati ülését, ahova a főigazgatói posztra pályázókat hívták meg, hogy ismertessék elképzeléseiket. A társulat ezt követően szavaz arról, melyik jelöltet támogatnák.
Az izgalom tehát önmagában is adott volna. A helyzet is pikáns, hiszen nemcsak a jelenlegi vezető, Lőrinczy György indul, hanem a tavaly botrányos ügyek miatt, és botrányos körülmények között eltávolított művészeti vezető, Kerényi Miklós Gábor (KERO), mellettük pedig Szente Vajk színész, rendező, műsorvezető, illetve Kiss B. Atilla operaénekes, a Magyar Állami Operaház magánénekese.
A feldúltság azonban nem csak a pályázókra érvényes. A hvg.hu úgy értesült az Operettszínház több alkalmazottja is panaszos levelet juttatott el az intézmény fenntartójához, az Emberi Erőforrások Minisztériumához, etikai vizsgálatot sürgetve Lőrinczy György főigazgató állítólagos, általuk sérelmezett viselkedése miatt.
A leveleket már hetekkel ezelőtt elküldték, sőt volt, aki választ is kapott a tárcától, amely szerint a minisztérium mint az intézmény fenntartója, megkezdi mindannak kivizsgálását, amit a levél címzettje az Operettszínházban történtekről Kásler Miklós miniszter, illetve Fekete Péter államtitkár tudomására hozott. A válasz – amelyhez hasonlót állítólag mások is kaptak, bár az idézett levéllel ellentétben azokat a hvg.hu munkatársa nem látta – augusztus 24-i keltezésű, vagyis bő két héttel ezelőtti.
A hvg.hu a minap szintén a tárcához fordult azzal a kéréssel, hogy tisztázzák: zajlik-e a Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár által említett kivizsgálás, és ha igen, mire jutottak, illetve mikorra várható bármilyen eredmény. A minisztérium sajtóosztálya végül hétfő este annyit reagált, miután háromszor tettük fel kérdéseinket, hogy közölték: „A beadványokat a tárca megkapta, a bennük foglaltak tekintetében jelenleg információgyűjtés van folyamatban. Ezt követően születhet döntés arról, hogy szükség van-e további lépésekre.”
Az tehát a társulat rendkívüli üléséig nem derült ki, lesz-e etikai vizsgálat, vagyis ez nem befolyásolja majd a döntés, amelyről Lőrinczy főigazgató korábban azt mondta: ha nem kap bizalmat, visszavonja a pályázatát.
Lőrinczy György
MTI / Balogh Zoltán
A szavazáson mindazonáltal talán kiderül, mennyire súlyosnak érzi a társulat (ha tud róla) például azt a konfliktust, amely az egyik panaszos szerint közte és a főigazgató között alakult ki. Pányik Tamás rendezőasszisztens azt állítja, három levelet is írt az Emminek, a többi között tettlegességgel vádolva Lőrinczyt, mondván: a Marie Antoinette olvasópróbáján nemcsak szidalmazta, de bántalmazta is őt.
Mások azonban, akik ott voltak az említett próbán, határozottan azt állították, hogy tettlegesség nem volt. Egyikük a hvg.hu-nak azt elismerte, hogy Lőrinczy felemelte a hangját, kiabált a rendezőasszisztenssel, de nem bántotta. A konfliktus egyébként – mint a szemtanú mesélte – abból pattant ki, hogy a próbán (a jelenlévők szerint Pányik hibájából) nem volt elég, illetve elég jól működő mikrofon, és miután KERO a sajtó előtt is botrányt csapott, a főigazgató azonnali intézkedést követelt. „Kiabált, tény, de nem ért hozzá” – mesélte a szemtanú.
Az mindenesetre tény, hogy a jelek szerint Lőrinczy stílusát mások is nehezen viselik. Ottlik Ádám színész például (aki Pányikhoz hasonlóan írásban vállalta, hogy szavait a bíróság előtt is hajlandó elismételni) azt mondta, ő azért fordult a minisztériumhoz, mert már „nem bírta elviselni, hogy Lőrinczy György megalázta őt a tanítványai előtt, illetve fenyegette”. Azt, hogy mivel fenyegette, nem mondta el, arról az esetről pedig, amikor a kérésére létrejött négyszemközti tisztázó beszélgetésen szerinte az igazgató ismét csak megsértette őt, nem készített felvételt, így azt bizonyítani sem tudja. Mindenesetre csatlakozott Pányik minisztériumi beadványához – mondta, és ezt rajta kívül többen állítják még magukról, a lapunknak küldött minisztériumi válasz pedig szintén azt erősíti, hogy nem egy beadvány érkezett hozzájuk.
Ismét csak Lőrinczy viselkedésére panaszkodott Németh Gyula, az egyik szerződött partnercég vezetője, aki azt nyilatkozta: „nézőtéri dolgozók jelzéseiből és saját tapasztalatomból is elmondhatom, hogy az intézmény főigazgatója több esetben használt megengedhetetlen hangnemet és hangerőt a nézőtéren dolgozó kollégákkal, kolléganőkkel és a nézőtéri felügyelővel szemben”.
A lapunknak Lőrinczyről – vele perben/haragban nem álló – nyilatkozók mindezekről azt mondják, nem vitás, hogy a főigazgató stílusát egyesek talán nehezen viselik, de szerintük a színházi világban nem teljesen szokatlan az ilyen hangnem. Sőt, egy az ATV-nek adott interjúban maga Lőrinczy is elismerte, hogy olykor felemeli a hangját, kiabál – „bár a történtek után ezt háromszor is meggondolná már”.
Megkerestük Lőrinczy György főigazgatót, aki minisztériumi vizsgálatról nem tudott (nem is világos, hogy a minisztériumi tájékozódás annak tekinthető-e – a szerk.), mindazt pedig, amit a fenti felvetésekről, illetve az elmúlt tíz hónap színházbéli történéseiről elmondott, magánbeszélgetés részének nevezte, hivatalosan nyilatkozni nem akart.
Kaptunk viszont egy ügyvéd által jegyzett levelet, amiben a Budapesti Operettszínház és Lőrinczy György jogi képviselője felhívja a figyelmet arra, hogy ügyfelét az elmúlt időszakban számos méltatlan támadás érte, amelyek valótlanok, illetve a valóságot hamis színben tüntetik fel, és ami a színház főigazgatói posztjára kiírt pályázattal függ össze, mivel „egyeseknek kifejezetten érdekében áll a Színház és a jelenlegi főigazgató lejáratása”. A jogi képviselő szerint a rágalmakat terjesztők ellen polgári pert és büntető eljárást kezdeményeztek.
Azt sem zárható ki egyébként, hogy a minisztérium is megvárja, mi lesz a keddi társulati ülés végkifejlete, és csak utána dönt arról, folytasson-e vagy sem vizsgálatot. A színházban vannak, akik azt állítják, ezek a konfliktusok valahol a Kerényi Miklós Gábor eltávolítása körüli vitákban gyökereznek, és meglehet, hasonló véleményen vannak az Emmiben, így ebből inkább kimaradnának.
