Az égő Notre-Dame látványa nem csak a hívőket töltötte el mély fájdalommal. Ez a közös fájdalom mutatja kereszténységünk és európaiságunk mély és szoros összefonódását – mondja Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, akivel nagypénteken közölt interjút a Válasz. Az interjúban sok minden szóba került a bevándorlástól kezdve Mindszenty József esetleges boldoggá avatásán át a Magyar Tudományos Akadémia helyzetéig.

Erdő Péter szerint „a kultúrák konfliktusa lehet, hogy előrejelzés – ám az is lehet, hogy szándék! Az pedig egészen biztos, hogy nem lehet célunk a kultúrákat konfliktusba hozni egymással. Épp ellenkezőleg”. Felidézte, hogy franciáknak nagy tapasztalatai vannak a bevándorlással, ők pedig elmondták:

kár lenne hagyni, hogy ilyen kategóriákkal, mint „kereszténység” és „iszlám”, emberek csoportjait utólagos izgatással fordítsák szembe egymással.

Erdő Péter hangsúlyozta, hogy a kereszténység nem lehet negatív fogalom: „Nem azt mondja meg, mi nem vagyok.” Az érsek kimondta azt is, hogy

Csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is.

Majd hozzátette:

„Mi a kultúra? Az emberi közösség életének egysége. Az építészet, a konyha, a zene, a művészet, az ünnepek. Ennyiben persze beszélhetünk keresztény kultúráról. A vasárnap a munkaszüneti nap, húsvét is ünnep, az épített környezetünket meghatározzák a templomtornyok Európa-szerte. Egy hete még lehet, hogy magyarázatra szorult volna mindez, ám az égő Notre-Dame látványa nem csak a hívőket töltötte el mély fájdalommal. Ez a közös fájdalom mutatja kereszténységünk és európaiságunk mély és szoros összefonódását. A kultúra középpontjában általában világnézet áll. Többnyire vallás. Egységbe azonban akkor rendeződik, ha az alapját a hit képezi. Ha nincs hit, egy nemzedék még követi ezeket a szokásokat – kényelemből. Sokkal tovább azonban nem”.