Ki volt a gazdagabb, Elon Musk vagy Dzsingisz kán?
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel?
Mivel a fesztiválokon sokszor egy egész városnyi vendég telepedik le napokra a természet közelében, a töbszörösét fogyasztja el, mint máskor, és ezzel egész szeméthegyet hagy maga után, nagyon fontos, hogy a hazai fesztiválok szervezői a klímaválság hajnalán radikális döntésekre kényszerüljenek. Környezetbaráttá kell sürgősen alakítani a fesztiválokat, a nagyoktól kezdve egészen a kicsikig.
Csakhogy ez óriási feladat, és sok anyagi ráfordítást is igényel. Alap például, hogy a műanyagot mihamarabb száműzni kell, a mobilvécék helyett idővel be kell vezetni a víztakarékos komposztvécéket, a szürkevíz-felhasználást a mostaninál jóval hatékonyabbá kell tenni, a lebomló hulladékot ipari üzemekben komposztálni kellene, zöld energiát kéne használni, és nem utolsó sorban valahogy arra kellene ösztönözni a fesztiválozókat, hogy még véletlenül se autóval érkezzenek. A fesztiválok próbálkoznak, de időnként az országos infrastruktúra, a helyi korlátolt lehetőségek akadályozzák meg őket a környezetvédelemben. Például nincs itthon ipari komposztáló, ahol a bioműanyagot fel lehetne dolgozni, és nem igen vannak olyan piaci szereplőink, akik komposztvécéket forgalmaznának.
A Paloznaki Jazzpiknik, a Sziget és a Samsara jógafesztivál is élen járnak a "kizöldülést" tekintve, de például még mindig nincs elég napelem a rendezvényeiken, és a cigicsikkekkel sem tudnak valójában mit kezdeni. A csikkeket begyűjtik ugyan, hogy azokat ne a földbe tapossák a bulizók, de az egyébként újrahasznosításra alkalmas csikkek végül ugyancsak a szemétdombon kötnek ki.
A HVG e heti lapszámában többek között sorra vettük a magyarországi fesztiválok környezetbarát megoldásait. A csütörtökön megjelent lap fesztiválos mellékletében ezen felül arról is olvashat, hogy mennyi pénz és logisztikai okoskodás összetenni életünk első fesztiválját.
HVG
