Nyáry Krisztián közzétett egy posztot a módosított Nemzeti alaptantervbe frissen bekerült prózaíróról, Herczeg Ferencről. Azért – írja –, hogy a magyartanárok fel tudjanak készülni a Horthy-kort reprezentáló, az olasz diktátort az egekig magasztaló szerző életéből.
Herczeg Ferenc nem volt rossz író – s ahhoz képest, hogy középiskolás korában tanult meg magyarul, kifejezetten jó író volt. Több művét, például a Gyurkovics-lányokat, kedvtelve olvastam. De tegnaptól jogszabályba foglaltan – Jókai és Mikszáth mellett – ő az egyike a három legnagyobb magyar prózaírónak. A középiskolai tanterv szerint fontosabb, mint Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula vagy Örkény István. A kedvéért kikerült a középiskolai oktatásból Ottlik Géza, Németh Lászó és Kertész Imre.
– írja Facebook-posztjában Nyáry Krisztián. Aki még nem hallotta Herczeg Ferenc nevét, vagy hallotta is esetleg, de semmit nem olvasott tőle, az ne pironkodjon. Nem egy jelentős szerzőről van ugyanis szó, mégis ezután a legfontosabb magyar íróinkkal egy lapon kell emlegetni.
Ahogy ebben a cikkünkben Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke is kifejtette: pénteken a Magyar Közlönyben közzétett módosított Nemzeti alaptanterv szerint érettségi tétel lesz Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila mellett Herczeg is, pedig a Horthy-korszakot reprezentáló író egyszerűen nem érdemel helyet a legnagyobbak között.
Ezt bizonyítja Nyáry posztja is, amelyben Herczeg Ferenc egy 1936-ban, a Pesti Hírlapban megjelent írását tette közzé. A cikk nem más, mint egy rajongással teli óda Mussolinihez, "Itália nagy vezéréhez".
"... ő bizonyára tudja, hogy az a nép, amelyet most a hála kötelékeivel az olasz nemzethez fűz, ezeréves történetében sohasem csalta meg barátait. A Duce hatalmas szava tisztitó viharként zúgott végig a ködbe és párába borult Európán. A láthatár tisztul. Nemsokára ki fog sütni a nap" – fogalmazott annak idején Herczeg.
Nyáry Krisztián az archív anyaghoz előszóként hozzáfűzi: Herczeg Ferenc olyan előkelő helyre került az alaptantervben, hogy a jövőben nemcsak egy-egy művét kell majd elolvasnia a diákoknak, hanem meg kell ismerni életművének fontosabb összefüggéseit, azok etikai, történeti, lélektani vagy társadalmi vonatkozásait. Ráadásul a tanulóknak memoriterként kell felidézni néhány szövegrészt az életműből.
Nyáry később, egy másik posztban továbbfejtegeti, hogy mi a gond Herczeg munkásságának az oktatásával. Mint írja: "Nem azért van bajom azzal, hogy a nemzeti alaptanterv szerint ő a legfontosabb három magyar prózaíró egyike, mert fasiszta volt. Ez csak egy adalék az életrajzához, amelyet a jogszabály szerint a diákoknak "etikai" és "lélektani" szempontból is fel kell majd dolgozniuk. Az a bajom, hogy látszólag a világnézete volt az egyetlen oka annak, hogy most ilyen magas polcra került."
Az én saját polcomon éppenséggel megvan a maga helye, több művét is őrzöm, egyik még dedikálva is megvan. De nemhogy az első három, az első harminchárom legjobb prózaírónk között sincs helye. Olyanokat szorított ki a tananyagból, akik nemcsak esztétikailag értékesebbek, de Herczegnél sokkal inkább képesek lennének megszólítani a fiatal olvasókat.
"(A tanrendbe szintén beemelt Ezra Pound-dal nincs ilyen problémám: igazi korszakalkotó zseni volt, bár középiskolásoknak talán nehéz. De tartok tőle, hogy ő is csak azért keveredhetett ide, mert lelkesen lengette Mussolininek a zászlót.)"
Soha ennyi ígéret nem hangzott el még a pártvezetőtől, mint Nagykanizsán. A részletek ugyan még homályban maradtak, de kiderült, hogyan készülnek a forró őszre Magyar Péterék.
Ha a politikai ellenfelét cigányozva, zsidózva bélyegzi meg valaki, okkal felháborodást vált ki. Ha a fogyatékkal élőkhöz hasonlítja, nincs tiltakozás. Hogy éli meg ezt az, aki tényleg fogyatékkal él?
Az egészségügyi államtitkár anyja egyszer megpofozta Gyurcsányt.
Az atomerőműben súlyos a kár, de sugárveszély egyelőre nincs. Akkor minden rendben? Egyáltalán nem.
