szerző:
Kisőrsi Zsófia
Tetszett a cikk?

Horthy Miklóst száz évvel ezelőtt, 1920. március elsején választották meg kormányzónak. A nevéhez kötődő kultusz pedig azóta is él és virágzik. Hogyan építették fel anno a Horthy brandet, és miért lett ilyen erős ez a nemzetmentő imázs?

Ha azt feltételezzük – az egyre-másra felállított szobrokból például – hogy Horthy Miklós kultusza jelen korunk terméke, nagyot tévedünk. Ennek a rajongásnak az alapjait ugyanis még az első világháború idején rakták le, majd 1919 után több mint húsz éven keresztül erősítették. Más kérdés, hogy a szocialista időszakban negyven évre erősen háttérbe szorult a kormányzó élete és munkássága, hogy aztán a hosszú hallgatás után, az 1993-as kenderesi újratemetéssel – félig-meddig kormányszinten is legitimálva – még nagyobb lendülettel térjen vissza a politikai életbe és közbeszédbe.

©

A Horthy-kultusz ma leginkább közterületek átnevezésében és szobrok állításában nyilvánul meg. A kortárs párbeszédet pedig a szoborrongálások árnyalják Horthyról. Ezzel egyébként még a világsajtóba is bekerültünk: 2012-ben, az első Orbán-kormány idején a Le Monde „kiforrott szoborháborúnak” nevezte azt, hogy a Kerekiben felállított Horthy-szobrot piros festékkel öntötték nyakon.

Pedig ez még csak a kezdet volt. Az elmúlt években rendszeresen jelentek meg hírek újabb és újabb szobrokról, meg tiltakozásokról. Számos szobor nagyon rövid életű volt. Viszont a legnagyobb botrányt kavaró, a Szabadság téri református templom bejárati lépcsőjén 2013-ban felállított mellszobor például még mindig áll. (A legtöbb szobrot jobboldali, szélsőjobboldali és civil kezdeményezésre emelték.)

Kérdés, hogy miből táplálkozhat a különféle heterogén csoportok Horthy iránti tisztelete. Közelebb kerülhetünk a válaszhoz, ha megnézzük, hogy zajlott Horthy imázsépítése – magának Horthynak az aktív közreműködésével.

©

Kezdetben ő volt a hadiflotta legbátrabb tengerésze

A brandépítés már az első világháború alatt megkezdődött. Horthy legelőször Novara hőseként kapott nagyobb médiafigyelmet. A Novara hadicirkáló Horthy parancsnoksága alatt 1917 májusában az otrantói ütközetben aratott győzelmet. Ez a siker pedig a vezérkultusz alaprétegévé vált.

A vezérkép fő metaforája szerint ugyanis Horthy a magyar állam biztos kezű kormányosa, aki a viharos tengeren hánykolódó, a sziklákkal és örvényekkel küszködő hajó parancsnokaként vezeti a magyarságot a boldogság kikötője felé.

Egy olyan rettenthetetlen bátorságú kormányos menthet meg az elsüllyedéstől, mint Horthy Miklós

– írta például a Dunántúli Hírlap 1920 februárjában.

©

Később isteni akaratot megtestesítő országgyarapító szuperhőssé vált

Miután sikerült megállítani a román csapatok előrenyomulását, Horthy új címkét kapott, méghozzá a nemzetmentőét. A kultuszának a kiépítését ő maga is kezdte megerősíteni, erre szolgáltak a városlátogatásai: kormányzóvá választása előtt majdnem negyven településre utazott el. Ezek közül a legemlékezetesebb a budapesti fehér lovas bevonulása volt, az erről készült némafilmhíradót pedig az ország több helyén is bemutatták.

Szimbolikusan ekkor vette kezdetét a kereszténynek és nemzetinek címkézett korszak: a médiában ekkor már a „nemzetietlennek” nevezett főváros szimbolikus visszafoglalásaként mutatták be Horthy bevonulását, amelynek során a kormányzó brandje már egyértelműen összekapcsolódott az irredenta, a trianoni területek visszaszerzését célul kitűző kultusszal. Horthy lett hivatott az elcsatolt területek visszaszerzésére.

Kultusza a revíziós sikerek alatt ért a népszerűsége csúcsára. A bevonulásait a bécsi döntéseknek köszönhetően visszacsatolt területekre nemcsak a rádió és a filmhíradó, hanem propagandafilmek is közvetítették. A média minden formában azt közvetítette, hogy Felvidéknek, Kárpátaljának és Erdélynek a visszacsatolása is Horthy érdeme.

Horthy Miklós bevonulása Erdélybe
©

Ünnepelni nemcsak lehetett, kellett is

Minden évszakra jutott egy Horthy-ünnep. A húszas évek második felében már a kormányzóvá választásának a napját (március 1.), a születésnapját (június 18.), a budapesti bevonulása napját (november 16.) és a névnapját (december 6.) is ünnepelték. Kezdetben csak a kormányzóhoz közel álló szubkulturális csoportok, később az egész állami apparátus dolgozott az egyre sokasodó ünnepnapokon.

Mindegyik napnak megvolt a maga rituáléja. Horthyt díszfelvonulásokkal, díszközgyűlésekkel, színházi és operaházi díszelőadásokkal, istentiszteletekkel köszöntötték. Az ország településein nemzeti zászlót helyeztek el, az üzletek kirakataiba Horthy-képek kerültek. Ezeket a napokat olyan bensőséges családi ünnepként állította be a propaganda, mint amikor a hálás gyermekek köszöntik szeretett édesapjukat.

Hogyan lehet hallgatóságot növelni? Rendelettel kell kötelezni őket a rádiózásra! Teleki Pálék legalábbis így tettek, amikor kötelezték minden város és község lakosságát, hogy meghallgassák Teleki Pálnak a Horthy húszéves kormányzását éltető beszédét. Készülékhiányra hivatkozva sem lehetett kibújni a kötelezettség alól, ha nem volt rádió, akkor a beszédet fel kellett a település közössége előtt olvasni.

©

A Horthy-merchandise

A kormányzót a képeken olyan reprezentatív-uralkodói beállításokban ábrázolták, amelyektől egyik műfajban sem illett eltérni: díszes altengernagyi egyenruha kitüntetésekkel, markáns arcél és tekintet. A korai idők jellegzetes terméke volt az 1920-as képes Horthy-naptár, amelyet „a magyar nemzet újjászületésének emlékére” adtak ki 1919 végén. Ebben a különítményesek által írt méltatások szóltak a fehér lován érkező „új honfoglaló Árpádról”, az „ízig-vérig magyar” katonáról.

Legnagyobb számban festmények, grafikák ábrázolták a kormányzót, ezeket akár eredetiben, akár olcsó replikában otthon is ki lehetett akasztani a falra. De már a húszas évek elejétől lehetett szép számmal gyűjteni kisebb-nagyobb mellszobrokat, képeslapokokat, bélyegeket, domborműveket, arcképével ellátott bögréket is. Ezekből a relikviákból most egy egész vitrint megtöltöttek a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Világ című kiállításán.  

A Horthy-szobrokat állító, utcákat átnevező csoportoknak tehát van honnan merítenie, válogathatnak a rendkívül gazdag és színes Horthy-kultusz elemeiből. A kormányzó kultuszépítése lehetővé tette, hogy száz év után is ki-ki azt lássa benne, amivel leginkább azonosulni tud: a katonát, Trianon megtorlóját, országépítő politikust, vagy éppen a nemzet apját.

©

A Horthy-kultusz máig tartó burjánzásának számos oka lehet. Valuch Tibor szociológus szerint nem utolsó szempont, hogy „a magyar zsidók kiirtása sem kapcsolódik a fejekben az ő nevéhez, az ebben meglevő felelőssége sem eléggé közismert, az átlagmagyar szintjén majdnem biztosan nem.” A szociológus szerint az is a Horthy-kultuszt erősíti, hogy „nem volt, nincs normális jobboldali hagyomány Magyarországon. Nincs más, mint a Horthy-kor”, így sokan ezért is egyedül benne látják a példaképet. Horthy szerepének a tisztán látásán pedig az sem segít, hogy évtizedekig nem tanították, milyen szerepet játszott a magyarországi holokausztban.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Tamás Gáspár Miklós Itthon

TGM: Virág a kormányzó úr sírján

Az uralkodó jobboldali rend részleges vereséget szenvedett el az október 13-ai helyhatósági választásokon. Múló zavar után az ellentámadás megkezdődött.

50-100 ezer kamiont kellene leterelni a magyar utakról, hogy teljesíteni tudjuk az EU klímacéljait

50-100 ezer kamiont kellene leterelni a magyar utakról, hogy teljesíteni tudjuk az EU klímacéljait

Mi az: ha becsukja 4 percre, megöli a koronavírust (is)?

Mi az: ha becsukja 4 percre, megöli a koronavírust (is)?

Egy nap alatt 398 áldozata volt a koronavírusnak Ukrajnában

Egy nap alatt 398 áldozata volt a koronavírusnak Ukrajnában