Egy Párizs szélén álló fáskamra volt az első műterme, később spanyol királyi festő lett a magyar művész

Nagy Zsigmond külföldön, a maga korában László Fülöp mellett az egyik legismertebb magyar festőművész volt. Az itthoni kánonba nem került be igazán, Párizsból menekülnie kellett, amikor kitört az első világháború, Spanyolországot pedig – ahol a Pradóban ma is őrzik az egyik művét – Dél-Amerikáért hagyta ott. Képeit ma is keresik, az élettörténete pedig felér egy kalandfilmmel.




Marozsán Erika: Sokat veszít színészi kvalitásaiból, aki átadja magát a közösségi média valóságshow-jának

15 évesen az "ölébe hullott" egy nagy film főszerepe, úgy tartja, ajándékba kapott egy karriert. Marozsán Erika színésznő a hvg360-nak adott interjúban azt mondta, nagyon fiatalon elkötelezett volt, és pontosan látta az utat, amit be akart járni. A közösségi média sok mindent felülír, és nem csak arról van szó, hogy fokozatosan átveszik a filmek szerepét. Marozsán szerint a közösségi platformok zaja és drogos hatása miatt sokkal labilisabbak most a tinédzserek, mint annak idején. Interjúnk annak a sorozatnak a részeként készült, amelyben azt mutatjuk be, mi lett azokkal, akiket 20 éve az akkori Magyar Hírlap az 50 legsikeresebb fiatal közé választott.


Jón Kalman Stefánsson: „Magyarország vérzik, és nem is fog elállni a vérzés”

Izland legnépszerűbb írója Magyarországon is őrülten sikeres, amit a budapesti dedikálásáért sorban álló több száz méteres sorok is megmutatnak, na meg az, hogy legutóbb egyszerre két könyve is megjelent magyarul (Hiányod maga a sötétség; Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről). Arról beszélgettünk vele, mitől lehet olyan veszélyes egy mosoly, mi tör a világ elpusztítására, és miért akarnak mindig könyveket betiltani a diktátorok. Interjú.



Eddig ismeretlen levelek árulkodnak arról, miért Haraszti Miklósé lett a Kádár-kor utolsó írópere

„Ilyen messzire a szocializmus legmegátalkodottabb ellenségei sem jutottak el” – írta szerződésbontó levelében a Magvető Kiadó igazgatója 1973 tavaszán Haraszti Miklósnak a tervbe vett szociográfiájáról. A Darabbér-ügy hamar túlnőtt a könyvkiadói berkeken, de a következő hasonló esetben a hatóságok úgy látták, hogy azt „nem látszik célszerűnek” bíróság elé vinni.