Judy James, a The Body Language Bible (A testbeszéd bibliája) című könyv szerzője is egyetért azzal, hogy mindezt ösztönösen tesszük, méghozzá annak ellenére, hogy tudjuk, nem ez a leghelyesebb módja a másik ember megítélésének.
„Az, hogy valakiről az első találkozás első másodpereceiben azonnal véleményt formálunk egy túlélési technika. Tudjuk, hogy nem helyes, mégis élünk vele” – magyarázta a pszichológus. „Először arra figyelünk, hogy fenyegetve vagyunk-e bármilyen téren a másik által, azután a külsőről és a személyiségről alkotunk véleményt. Mivel általában kevés az időnk, mindezt gyorsan kell megtennünk, így aki elsőre nem üti meg a mércénket, annak nincs újabb esélye.”
James arra is felhívja a figyelmünket, hogy míg mi észrevétlenül megítélünk másokat, mi magunk is ki vagyunk téve mások ítéleteinek, ezért nem mindegy, milyen képet mutatunk magunkról. Előfordulhat, hogy egy üzleti vagy baráti találkozón idegesnek, izgatottnak, félénknek vagy barátságtalannak tűnünk anélkül, hogy ez bennünk tudatosulna.
A szakértők adnak néhány tippet arra vonatkozóan, hogyan éljük túl a hétmásodperces tesztet. Nagyon fontos, hogy a találkozó előtt szedjük rendbe magunkat külsőleg és lélegezzünk mélyeket, hogy megszabaduljunk a bennünk levő feszültségtől. Ha kihúzzuk magunkat, az magabiztosabbnak mutat, és a feszült izmokat is ellazítja. Az is segít, ha érdeklődést mutatunk a másik iránt, a gesztusaink legyenek nyitottak, kerüljük az összefont karokat és a keresztbe tett lábakat.
