Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Folytatódik a nagy választás előtti ígérgetés: ezúttal egy munkahely- és iparvédelmi akciótervet ígért a kormány, valamint most a rendszerváltás utáni legnagyobb lakástámogatásnak nevezték az Otthon Start programot és az állami alkalmazottak egymilliós lakhatási támogatását. Az iparvédelem inkább csak egy kényszer szülte szlogennek tűnik – épp most jött ki egy olyan adat júniusról, amiről az elemzői vélemény annyi, hogy azt hittük, már a gödör alján vagyunk, erre még lejjebb kerültünk –, de az biztos, hogy a lakáshitelezést nagyon meglökik. Egyetlen hónap alatt közel tízszeresére nőtt a lakáshitelek iránti kereslet és másfélszer annyian néznek lakáshirdetéseket, mint a program meghirdetése előtt.
Ez persze azt is jelenti, hogy akinek már most sincs pénze lakást venni vagy bérelni, az nagy kompromisszumokra kényszerül. Ingatlanos cégeket kérdeztünk arról, mit látnak a saját ügyfélkörükben: a budapesti agglomeráció már Székesfehérvárig húzódik, és egyre jobban keresik azokat a lakásokat, amelyeket 3-4 fiatal együtt tud kivenni.
A kormány abban bízik, hogy megnő majd a kínálat, amitől nem tudnak az árak igazán elszállni. Ez azért minimum nagyon optimista várakozás, annak egy kicsit több a realitása, hogy az albérletek ára lejjebb megy, ha többen inkább lakásba tennék a fiatal felnőtt gyerekeik lakhatására szánt pénzt. Van is honnan csökkennie: az albérleteket aranyárban mérik most, miközben a kollégiumi férőhelyhiány akkora, hogy a kormány már beszélni sem mer róla.
Hogy mi a helyzet az ingatlanpiac lakásokon túli részén, arról pedig az alábbi cikkben írtunk részletesen:
Pezsgőlocsolásra és önfeledt kurjongatásra ugyan senkit sem fog késztetni, de azért reményt keltő kiskereskedelmi adat jött ki a héten: júniusban és az első félévben is nőtt a forgalom, a boltokban és a benzinkutakban is több pénzt hagytunk, mint tavaly. Összességében a kiskereskedelmi forgalom havi szinten 3,0 százalékos, az egész félévben 3,1 százalékos a növekedést mutatott, tehát, bár pozitív az adat, azért van még tér az erősödésre bőven. Az Országos Kereskedelmi Szövetség pedig kijelentette: hiába nőtt a bolti forgalom, a növekedés elmarad a reálbérekétől, ez a vásárlói elbizonytalanodás jele. Az árrésstop pedig nem éri el a kívánt hatást, de a kisebb szaküzleteket kicsinálja.
Reviczky Zsolt
Az inflációs adat, ha csak az éves összevetést nézzük, a kiskereshez hasonlóan pozitív lett, de olyan minimálisan, hogy arra még csak a reménykeltő jelzőt se lehet ráhúzni: a piaci várakozásokkal szemben az értéke csak kemény 0,3 százalékponttal tudott lejjebb kerülni júliusban, vagyis 4,3 százalékos lett. Tavaly júliushoz képest a legjobban a háztartási energia drágult, átlagosan 10,9 százalékkal. Utánuk az alkohol- és dohányárak mentek fel a legnagyobb mértékben, 6,5 százalékkal, majd az élelmiszerárak, 5,9 százalékkal. Idén júniushoz képest pedig még romlott is az össz-inflációs adat, 0,4 százalékkal. A forint viszont megtáltosodott az euróval szemben, pénteken a 396-os szintig ugrott. Ilyen erős a magyar deviza legutóbb tavaly szeptemberben volt.
Azok a részei a világnak, ahol sikerült valamilyen egyezséget kötni Donald Trumppal a vámháború augusztus 1-jei határidejéig – mint például az EU –, most azt számolgatják, mennyire sikerült jól kijönniük ebből, az összes többi ország pedig azt, hogy mi lesz most. Indiára például most 50 százalékra emeli Trump a vámokat, mert az ország továbbra is sok orosz olajat és gázt importál, Brazíliára pedig azért lett szintén 50 százalékos a vám, mert nem állt le a büntetőeljárás Jair Bolsonaro bukott elnök ellen, akit a 2022-es választás elcsalásának kísérletével vádolnak. A válasz eddig kemény: Narendra Modi indiai miniszterelnök közölte, hogy nem enged a zsarolásnak, Luiz Ignacio Lula de Silva brazil elnök pedig azt mondta, nem alázza meg magát azzal, hogy most közvetlenül tárgyaljon Trumppal.
Donald Trump
MTI / AP / Julia Demaree Nikhinson
És még itt sincs vége. Az amerikai elnök azt is bejelentette, hogy 100 százalékos vámmal sújtaná a chipgyártókat, ha nem az USA-ban gyártanak. Jöhetnek az extra vámok a félvezetőkre és a gyógyszerekre is, utóbbiakra most épp 250 százalékos büntetővámmal fenyeget Trump.
Öt hónappal a távozása után is tudott Matolcsy György meglepetést okozni: most derült ki, hogy az MNB alapítványi vagyonának része lett a balatonakarattyai part három hektáros része, benne az egykori nudistakempinggel is. Az évek óta zárva lévő ingatlan Csányi Sándor érdekeltségéből került előbb az MKB-hoz, amely aztán az MBH egyik része lett, majd az ifjabb Matolcsy Ádám baráti társaságához jutott át, miután az önkormányzat lemondott az elővásárlási jogról – a polgármester akkor épp az idősebb Matolcsy egykori felesége volt.
A háttérben közben csendben megindult a Száraz István nevére vett, illetve irányítása alá helyezett vagyonok átrendezgetése. A nyár eleje óta a Quartz alapkezelőnek nem Száraz a kizárólagos tulajdonosa, és a Quartz fennhatósága alatt álló, titkos befektetői hátterű tőkealapok átalakítása is megkezdődött. Az MNB ügyeiről Nyikos László, a jegybank felügyelőbizottságának tagja, egykori jobbikos képviselő a HVG-nek azt mondta: „Matolcsy váltig erősítgette, hogy megvan a pénz, de kidurrant a lufi”.
Alig másfél százalékkal nőtt tavaly az 50 legnagyobb magyarországi cég árbevétele, és a számokat a leginkább az autóipar húzta vissza – derül ki a HVG most kiadott Top 50 nagyvállalati rangsorából. Az autókat, valamint az alkatrészeiket és a hozzájuk készülő akkukat gyártó cégek árbevétele közel 7 százalékkal esett, abszolút értékben pedig a rangsor második helyén álló MVM Energetika Zrt. bevétele csökkent a leginkább, 545 milliárd forinttal.
Ami az ellenoldalt illeti: aki nem a Cloud Network Technology Kft. nevével kel és fekszik, az nyugodtan mondhatja magát a többséghez tartozónak, de ez a komáromi, a Foxconn érdekeltségébe tartozó elektronikai gyártó hozta össze a legnagyobb, 472 milliárd forintos növekedést. Persze a legnagyobb árbevételű cég így is a Mol maradt, amely egyben a legnagyobb külföldről származó bevételű vállalatok listáján is az első helyen áll.
Az már a HVG Top 50 nagyvállalati rangsor második részéből derül ki, hogy a NER házi takarítócégeként elhíresült B+N Referencia Zrt. több mint 17 ezer dolgozójával már a hatodik legnagyobb foglalkoztató az országban. Az élen továbbra is a MÁV áll több mint 52 ezer alkalmazottal, pedig ők tavaly rekordleépítők is voltak. A legnagyobb saját tőkét az OTP-nél kell keresni, és ha megtaláljuk, ötezer milliárd forintos lesz, míg a második helyezett Molé 4,65 ezermilliárdos. De ezeket a külföldi leánycégekkel együtt kell érteni.
A profitverseny helyezettjeit is listáztuk, itt is az OTP nyert, ezermilliárd forint fölötti adózott nyereséggel, ami több mint 1 százaléka a 81 ezermilliárdos teljes magyar GDP-nek. A nyereség 68 százaléka azonban a bank éves jelentése szerint a külföldi OTP-leányoknak köszönhető. A második legnagyobb profitot – 516 milliárd forintost – a furcsa International Flavors & Fragrances Kft. produkálta, úgy, hogy a megelőző évet 1,2 ezermilliárdos (!) veszteséggel zárta. Az abszurd, csavaros fordulatot a cikkben kibogozzuk.
Persze Mészáros Lőrincnek és Szíjj Lászlónak is jól megy: a közös érdekeltségükbe tartozó, és a hazai gyorsforgalmi úthálózat legnagyobb részét 2022 szeptembere óta fejlesztő és üzemeltető MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. továbbra is hozza és nem viszi a pénzt, két év és négy hónap alatt 30,5 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle. Jól áll az OTP is, Csányi Sándor bankja a várakozásokat meghaladva a második negyedévben 330,015 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredményt ért el, ez 23 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakának értékénél, az első negyedévénél pedig 75 százalékkal magasabb. A Mol viszont gyenge negyedévet zárt, csoportszintű újrabeszerzési árakkal becsült EBITDA-ja 685 millió dollár lett, szemben a piac által várt 795 millió dollárral.
Kissé szárnyaszegett a Wizz Air is, nemrég jelentették be, hogy szeptember 1-jével felszámolják Abu-Dzabi-beli tevékenységeiket. Váradi József alapító-vezérigazgató a héten arról beszélt, két évet adott magának arra, hogy stabilizálja a légitársaságot, és visszanyerje a befektetők bizalmát. Azt mondjuk nem mondta el, mit tesz, ha ez nem sikerül. A rivális Ryanairt közben a GVH vizsgálja, „sötét mintázatok” miatt.
Óriási per van folyamatban a Booking.com ellen, melyhez a hét eleji hír szerint több mint tízezer európai szálloda csatlakozik. A szállások kártérítést követelnek az online utazási iroda úgynevezett „legjobb ár” záradékának alkalmazása miatt elszenvedett veszteségekért. Ez a záradék megtiltja a szállodáknak, hogy saját weboldalaikon alacsonyabb áron kínáljanak szobákat, és a szállodák ezt illegálisnak tartják. Közben itthon is áll a Booking-bál, a GVH megint vizsgálja őket, mert a gyanú szerint megtévesztették a fogyasztókat.
Gyurcsány Ferenc, Soros György, a teljes EU és a világ minden bevándorlója egész váratlanul új társat kapott azok között, akik ellen harcot hirdetett a kormány: a városi varjakat. Az Agrárminisztérium kiadott egy rendeletet arról, hogy hatékonyabban kell fellépni a vetési varjak ellen. Az, hogy a károgás hangos, fészkeléskor pedig gallyakat hullajtanak el, egy dolog, a madárürülék viszont tényleg közegészségügyi kockázatot jelenthet.
A kormány intézkedése inkább tűnik pótcselekvésnek, amivel fél évvel a választás előtt próbálják csillapítani azokat, akik rácsodálkoznak arra, hogy madarak léteznek. A varjú egy szuperintelligens faj, ha elkezdik üldözni őket, akkor pár év alatt rájönnek, hol és hogyan kell úgy fészket rakni, hogy ne lehessen azokat elpusztítani – magyarázták a természetvédők. Szerintük az lehet a megoldás, ha a települések szélére szoktatnák a varjakat.
A hét képe: egzotikus vadállatok Hatvanpusztán
Veres Viktor
Maradva az állatos híreknél, több antilopot tartanak Alcsútdobozon és Bicskén, mint amennyire Mészáros Lőrincék engedélyt kértek – legalábbis a nyilvánosan elérhető dokumentumok alapján. Szolnoknál meg Európa legnagyobb inváziós ékszerteknősét találták meg a Tiszában, majdnem négy kilós a páncélos. Más vizekre evezve: 40 milliárdból lehetne fenntarthatóvá tenni a Balatont Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerint, viszont a kormány most csak 1,5 milliárdot adott, mederkotrásra. Egyéb kotrás is bőven van a tó körül, meg még további milliárdok is aktívan pattognak-pattogtak, például a NER-es lakóparképítések körül. A sok betonozástól ezek a cégek egészen addig nem akarták megvédeni a tópartot, míg ők munkálkodtak, most viszont, hogy más befektetők is jönnének, hirtelen sürgőssé vált nekik a balatoni zöldterületek megőrzése, a beépítések megállítása és az építési szabályok átláthatóbbá tétele.
Zárjuk összefoglalónkat egy emberkísérlettel: 2019-ben még több kollégánk futott neki, és csak fél hónapig, most viszont Gyükeri Mercédesz egymaga, és a teljes időtartamban próbálta meg teljesíteni a műanyagmentes júliust. A végeredmény ugyanúgy kudarc lett, mint hat éve, de a kihívás így is érdekes tanulságokkal szolgált, amelyeket az alábbi cikkben foglalt össze:
Nyitóképünkön Matolcsy György. Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
