A Nature tudományos magazin online kiadásában megjelent tanulmányból az derül ki, hogy a prosztatatumorokból vett szövetminták 83 százalékánál önmagában a "négygénes" jellemzőn alapuló teszt pontosan azonosította a veszélyt. Más módszerekkel kombinálva pedig 90 százalék fölötti megbízhatóságot sikerült elérni vele.

A prosztata daganata esetében igen nagy a túlkezelés kockázata, mert a legtöbb tumor lassan növekvő, az életet kevéssé veszélyeztető típusú, ám azt nem tudják a szakemberek megbízhatóan megállapítani, hogy melyik. Mint Ronald DePinho kutatásvezető, a bostoni Dana-Farber Rákközpont munkatársa kiemelte, 48 férfit túlkezelnek azért, hogy egy életet megmentsenek az agresszív terápiákkal. Ezek a kezelések - a sebészi beavatkozás és a sugárterápia - impotenciát és inkontinenciát okozhatnak.

Mostani tanulmányukban arról számolnak be a kutatók, hogy genetikai tesztjükkel a prosztatarák típusának megállapítási pontosságát 83 százalékról 91 százalékra sikerül javítaniuk. Vizsgálataikban 405 tumormintát elemeztek, melyeket 1983 és 2004 között vettek prosztatarákkal diagnosztizált férfiaktól. A daganatos esetek közül 38 bizonyult halálosnak az évek során, ezekben a tumormintákban vizsgálták a gének aktivitását.