szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A rák után az Alzheimer-kór az a betegség, amelytől sok ember a leginkább fél. A témáról az Alzheimer Europe csúcsszervezet és a Harvard School of Public Health öt országban - az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Lengyelországban - végzett kutatást, amelynek során több mint 2600 embert kérdeztek meg.

Az ötből négy országban a rák mögött az Alzheimer-kór a második helyet foglalja el a leginkább rettegett betegségek sorában. Az emlékezet elvesztésétől való félelem a korral növekszik, és már a fiatal felnőttek is tartanak tőle. A Párizsban zajló nemzetközi Alzheimer-konferencián szerdán ismertetett tanulmány szerint minden hetedik 18 és 34 év közötti az Alzheimer-kórt nevezi meg a legtöbb aggodalmat okozó betegségnek. Sokan komoly esetben minél korábbi diagnózist szeretnének. A megkérdezettek 85 százaléka a tévesztések és emlékezetkiesések jeleire orvoshoz fordulna, hogy világossá váljon, a tünetek a betegségére vezethetők-e vissza.

©

Viszonylag kevesen érzékelik azonban a kór komolyságát. A kérdésekre válaszolóknak csupán negyven százaléka tudja, hogy az Alzheimer-kór végül halálhoz vezet, és sokan úgy vélik, hatékony kezelések és gyógyszerek léteznek, amelyek segítségével megállítható a betegség előrehaladása és csökkenthetők a tünetek. Minden második résztvevő - gondolja úgy, hogy megbízható orvosi vizsgálatokkal megállapítható, hogy a zavart, feledékeny páciens az Alzheimer-kór korai stádiumában szenved-e.

Az Alzheimer-kór a gondolkodás és a megismerési funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, majd gyors leépüléssel jár. Kórélettanilag az agy körülírt részeiben, a halánték- és a homloklebenyben, valamint a hippokampuszban sorvadást, idegsejt-degenerációt és egy kóros fehérje, amyloid felszaporodását igazolták. Az előrejelzések szerint 2050-re megháromszorozódik az Alzheimer-kórban szenvedők száma, elérve a 106 milliót.

©

Az egészséges életmód csökkenti a rizikót?

Emberek milliói megmenekülhetnének az Alzheimer-kórtól, amennyiben sikerülne az olyan rizikófaktor hatását mérsékelni, mint a magas vérnyomás, a dohányzás, elhízás vagy a mozgásszegény életmód - állítják a Kaliforniai Egyetem (San Francisco) kutatói, akik vizsgálataikról szintén a párizsi nemzetközi Alzheimer-konferencián számoltak be.

A kutatók egyrészt globális számításokat végeztek, másrészt külön megbecsülték a rizikófaktorok hatását az Egyesült Államok lakossága szempontjából. Világviszonylatban a legnagyobb hatást az Alzheimer-kóros betegek létszámára az alacsony iskolázottság gyakorolja, mivel sok térségben igen elterjedt az írástudatlanság. Ennek hatása egyrészt megmutatkozik az érintettek anyagi helyzetében, alultápláltságában, ami kihat az agyra is. Az alulképzettség azonban önmagában is veszélyes, hiszen az érintetteknek kevesebb a lehetősége az "agykapacitás" növelésére, ami oly jól jöhet idős korban. A második legjelentősebb tényező világviszonylatban a dohányzás, a harmadik pedig a mozgásszegény életmód.

Az Egyesült Államokban viszont a mozgásszegény életmód jelenti a legnagyobb problémát, mivel a lakosság harmadának ülő foglalkozása van. Az Alzheimer-kór gyakorisága szempontjából a depresszióé az "ezüstérem", ezt követi a legjelentősebb rizikótényezők sorában a dohányzás, valamint a középkorúak magas vérnyomása. E hét rizikótényező hatásának 25 százalékos redukálása összesen 3 millióval csökkenthetné az Alzheimer-kóros betegek számát a világon, 10 százalékos redukálása pedig 1,1 millióval kevesebb beteget jelenthetne.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Plázs

Új lehetőség a májrák korai fölismerésére

Világszerte évente félmillió embernél fedeznek fel májrákot és ezeknek a többsége fél éven belül halott. Arany nanorészecskéken alapuló technikával új lehetőség nyílik arra, hogy a rosszindulatú daganat diagnózisa már akkor kiderülhet, amikor még lehet rajta segíteni - derül ki az Amerikai Kémiai Társaság Nano Letters cikkéből.